Az új F-gáz rendelet értelmében a klímáknál és hőszivattyúknál használt hűtőközegek esetében is új, alacsonyabb GWP-értékű közegre kell áttérni egy idő után, jelen állás szerint a lakossági levegő-víz hőszivattyúknál például 2027-től. Éppen ezért fontos a lakosságnak tájékozódnia, hiszen a gyártók számára az új szabályok azt jelentik, hogy az előírásoknak való megfelelés érdekében környezetkímélőbb hűtőközegek alkalmazására kell áttérniük –

ez teljesen új készülékek gyártását és forgalmazását jelenti.

Kapcsolódó

Az új hűtőközeg a jelenlegi állás szerint a lakossági célú alkalmazásokban a propán vagy egyéb, 150 GWP alatti flourozott szénhidrogén alternatíva lehet.

Mit jelent ez pontosan?

Egy-egy klímaberendezés – legyen szó lakossági, kereskedelmi vagy ipari célú berendezésről – energiafogyasztása nagyban függ attól, hogy milyen hűtőközeggel működik. A ma használatos fluortartalmú hűtőközegek nem károsítják ugyan az ózonréteget, de a globális felmelegedésre tett hatásuk így is jelentős lehet. Ezért is fontos, hogy minél szélesebb körben terjedjenek el olyan hűtőközegek, melyek környezetterhelése alacsonyabb.

Az F-gáz rendelet egy európai uniós szintű szabályozás – mely az EU minden tagállamában közvetlenül, további átültetés nélkül hatályos és 2024. március 11-én lépett hatályba – pontosan ezt a célt szolgálja: gyorsítja az átmenetet az alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőközegek elterjedése érdekében.

„Érdemes itt azt is megjegyezni, hogy nemzeti szinten a Klímagáz törvény az európai F-gáz rendelet hatályát minden típusú hűtőközegre kiterjeszti; tehát a hazai végrehajtás azt célozza meg, hogy a Magyarországon telepített bármilyen klíma- vagy hőszivattyú berendezés követhető, számba vehető legyen” – nyilatkozta az Economxnak Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezetője.

Akkor most új klímát kell vennem?

Nyilván mindenkiben az merül fel első kérdésként, hogy a jelenleg tulajdonolt berendezése megfelel-e az új szabályozásnak. Tehát ki kell-e dobni a klímámat? A rövid válasz: nem.

Zuggó Balázs szerint fontos leszögezni, hogy mind az európai jogszabály, mind a hazai végrehajtási rendeletek továbbra is lehetővé teszik a jogszerűen piacra helyezett, már telepített termékek szervizét, karbantartására szolgáló alkatrészellátást és hűtőközeg-felhasználást a berendezések teljes élettartama alatt.

Daikin Hungary ügyvezetője, Zuggó Balázs
Zuggó Balázs, a Daikin Hungary ügyvezetője
Kép: Economx

Nem kell tehát attól tartani, hogy az üzemben levő, vagy ma telepített rendszerek alkatrész-ellátási vagy hűtőközeg-korlát szabályok miatt idő előtt elavulnának.

Mely típusú készülékek meddig lesznek forgalmazhatók?

Főszabályként a 12 kW alatti monoblokk típusú vagy osztott  hidraulikus hőszivattyúk esetén indul el leghamarabb, 2027-től a változás, ezeknél a készülékeknél kerül alkalmazásra az új hűtőközeg. A legtöbb gyártónál már megjelent ezeknek a hőszivattyúknak olyan változata, amelyek propánnal, vagy környezetkímélőbb fluorozott szénhidrogénnel működik, hogy megfeleljenek a 2027-tel induló váltásra.

Osztott levegő-levegő típusú lakossági célú berendezések esetén – például a  fűtő-hűtő split klímáknál – a változás később indul, várhatóan 2029-től kell majd a környezetkímélőbb hűtőközegekre való áttérésre számítani.

Az új szabályozás értelmében a legtöbb esetben az új típusú hűtőközeggel rendelkező készülékeket lehet beépíteni, néhány kivétel azonban akad, ezeket a helyszín adottságai határozzák meg.

Mi változik szerviz és karbantartás esetén?

Egyedüli korlát a 2500 GWP-értéknél magasabb hűtőközegek esetén kerül bevezetésre, ez azonban a lakossági felhasználókat várhatóan nem érinti, hiszen a 2500 GWP-értéknél magasabb hűtőközegeket főként ipari, nagyobb kereskedelmi készülékekben használták.

Tehát a legtöbb lakossági készülék esetében nem kell aggódni, a berendezés élettartama alatt a karbantartási célú hűtőközeg-használat biztosított lesz.

Mennyivel lesznek drágábbak az új berendezések?

Egyelőre ezt a kérdést nehéz megválaszolni – mondta Zuggó Balázs.

A propánt használó klímák és hőszivattyúk a beépített biztonsági megoldások miatt szinte biztosan nagyobbak, nehezebbek és drágábbak is lesznek.

Az új technológiák költségei már most komoly hatással vannak a végfelhasználói árakra is. Az eddig használt R32 egy bevált hűtőközeg, amellyel az elmúlt évek során jelentős fejlesztések történtek. A Daikin is rengeteget invesztált a fejlesztésbe. Ezzel szemben az R454C és az R290 (vagyis a propán) új megoldásokat kívánnak a készülékekben, ami magasabb költséggel is jár.

A költségnövekedés nemcsak abból adódik, hogy új technológiáról van szó, amelynek a fejlesztése jelentős összegeket emészt fel, hanem praktikus okokkal is magyarázható: az R32-es berendezések kompaktabbak és könnyebbek. Összehasonlításképp: egy R32-es egység tömege egy jelenleg forgalmazott R290-es (propános) berendezés tömegének mindössze 56 százaléka. Ez azt jelenti, hogy egy propános hűtőközeggel dolgozó egység legyártása lényegesen több anyagot, alkatrészt igényel, ami szintén árnövelő tényező.

Mindez azt eredményezi, hogy – különösen, ha a propánnal kapcsolatos szigorú biztonsági előírásokat is figyelembe vesszük – az R290 technológia jelenleg magasabb bekerülési költséget jelent a végfelhasználók számára.

Mindenkit megnyugtatnék, hogy legalább 2027-ig, bizonyos termékeink esetében tovább is a jelenlegi R32-es hűtőközeget használó, kedvezőbb árú termékek még elérhetők lesznek

– világít rá a Zuggó Balázs.

Az osztott levegő-levegő monosplit és multisplit berendezések esetén, illetve a nagyobb, kereskedelmi, illetve iroda épületek fűtésére és hűtésére szolgáló rendszerek esetében a változás később, 2029-től, 2030-tól, illetve 2032-tól várható.

A Daikin Hungary ügyvezetőjének beszámolója szerint a gyártók a hűtőközegek kiválasztásánál egy összetett szempontrendszert használnak, figyelembe véve a biztonságot, a környezeti hatást, az energiahatékonyságot, a megfizethetőséget, valamint a körforgásos gazdasági szempontokat is. Emiatt állítható, hogy nincs egyetlen, mindenre alkalmas hűtőközeg-megoldás, hanem az alkalmazásokhoz szabott hűtőközegek sokszínűségére van szükség, beleértve a fluorozott és nem-fluorozott hűtőközegeket egyaránt.

Tudják már az emberek, hogy ilyet kell venni?

Vajon hallottak-e már az emberek erről a szabályozásól? Tudják-e – akár a lakossági, vagy a kereskedelmi és ipari felhasználók –, hogy meg kell felelni az új rendeletnek?

„Tapasztalatunk szerint a végfelhasználót kevésbé érdekli az, hogy a berendezése milyen hűtőközeggel van töltve, mindaddig amíg a hőszivattyú elvégzi a feladatát. Ugyanakkor vonzó lehet számára, ha a hűtőközeg környezetbarátabb” – mondja Zuggó Balázs. A gyártói előírások szolgálják és biztosítják, hogy a berendezéseket biztonságosan lehessen telepíteni és üzemeltetni.

Ugyanakkor minden esetben egy közös döntés, és felelősség is a gyártók – telepítő szakemberek – felhasználók között, hogy milyen rendszereket ajánlanak, és azokat a szabályoknak megfelelően telepítik, üzemeltetik.

Zuggó Balázs szerint, „ahogy időben haladunk előre, a termékfejlesztések során egyre inkább előtérbe fognak kerülni az alacsony GWP-értékű, de egyben gyúlékony vagy robbanásveszélyes hűtőközegek, ezért célszerű előzetesen tájékozódni – legyen szó lakossági vagy közületi berendezésről –, hogy a kiválasztott berendezés milyen hűtőközeget tartalmaz, és legalább ennyire fontos a szakember által javasolt üzemeltetési szabályok betartása”.

Itt érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy a hazai végrehajtási rendelet, mely 2025. március 1-én lépett hatályba,

a szénhidrogénnel (pl. propánnal) működő lakossági berendezések mellé – a már telepített rendszerek esetén is – kötelező szivárgásészlelő telepítését írja elő 1 kg töltetmennyiség felett.

Ez tulajdonosi, üzemeltetői felelősség, utólag is érvényes, tehát a már telepített, és propánnal működő rendszerek esetén is teljesíteni szükséges ezt.

A kánikula vezérli az embereket

„Szeretnénk azt gondolni, hogy az emberek egyre tudatosabbak klímavásárlásaik során is – hiszen évek óta egyre növekszik a nemcsak hűtési, de a fűtési célú klímahasználat a lakosság körében is, azaz már nem korlátozódik csupán a nyári hónapokra” – közölte a Daikin Hungary ügyvezetője.

Az igazság azonban az, hogy továbbra is a kánikula beköszöntével nő meg igazán jelentősen az érdeklődés a lakossági klímák iránt. Az időjárási körülmények egyre szélsőségesebbek, és a kevésbé jól szigetelt ingatlanokban egyre elviselhetetlenebb a nyári hőség

– tette hozzá.

A lakosság a digitális média terjedése ellenére az online hirdetéseken és a gyártók weboldalain túl továbbra is a szakemberre hagyatkozik, amikor klímavásárlás előtt áll, és mivel rendszerint legalább 10-15 évre választanak készüléket, gyakran fogadják meg az ismerős, család jó tapasztalatait is egy-egy márkával, szakemberrel kapcsolatban.

A klímavásárlás előtt állók már mindannyian tisztában vannak azzal, hogy fűtésre is használhatják a készüléküket – akár elsődleges fűtési rendszerként, téli fűtés idején is, vagy kiegészítő fűtésként a meglévő fűtési rendszer mellett, a költséghatékonyságra törekedve, vagy akárcsak az átmeneti tavaszi-őszi időszakban.

A Daikin legfrissebb felmérése szerint

  • a klímatulajdonosok 76 százaléka kiegészítő fűtésként használja klímáját másik fűtési mód mellett;
  • míg 15 százalék csak klímás fűtést alkalmaz;
  • a fennmaradó 9 százalék pedig évszakonként változó, hogy önállóan vagy másik fűtési eszköz mellett használja a klímát fűtésre.

Ezek az arányok is igazolják, hogy a klímaszezon manapság már nem 3 hónapig tart, és a jó szakemberek bizony télen sem unatkoznak. Arról nem beszélve, hogy

a letelepített készülékeknél a kiterjesztett jótállás eléréséhez kötelező karbantartásokra van szükség,

ami nemcsak a formalitások miatt fontos, de ezáltal biztosítható, hogy a klíma tiszta levegőt fújjon, ne betegítse meg a helyiségben tartózkodókat, és az energiafogyasztására, valamint az élettartamára is pozitív hatással van a rendszeresen végzett karbantartás.