A somogyi Kastélyosdombón a napokban több mázsa egészséges, jó minőségű komló szüreteléséhez kezdtek hozzá a helyi családok, akik a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) és a Heineken Hungária kezdeményezésében indították újra a hazai komlótermesztést. A magyarországi komlótermesztés újraindítása érdekében indított program során egy hektáron ültettek komlót 2018 őszén és a területen az idei az első szüret. A kastélyosdombói programban jelenleg mintegy 10 család vesz részt, de az ültetvény növekedésével ez az agrár-tevékenység egyre több családnak biztosíthat jövedelmet.

A hazánkban korábban nagy mennyiségben termesztett komló a 80-as éveket követően teljesen eltűnt az országból, újbóli termelésének köszönhetően hamarosan a Soproni, a legnépszerűbb magyar sörmárka készülhet hazai komlóval. A MÖS programja a Heineken Hungária támogatásával az ország olyan területén valósul meg, ahol kevés a munkalehetőség és sok család él szegénységben. A Heineken Hungária a MÖS-sel kötött szerződésében vállalta, hogy a megtermelt komlót piaci áron átveszi a termelőktől, illetve a program elindításához 30 millió forint pénzügyi támogatást is biztosított.

Kapcsolódó

Célunk, hogy minél színesebbé, ellenállóbbá tegyük a magyar agráriumot, amiben kiemelt szerepe van a korábban jól működő ágazatok, köztük a nagy múltú komlótermesztés felélesztésének - mondta a szüret alkalmából Nagy István agrárminiszter. Mint kifejtette, a magyar mezőgazdaság akkor tud rugalmasan felelni a piaci kihívásokra, versenyképességünket akkor tudjuk megőrizni és növelni, ha az élelmiszeripar mind nagyobb arányban támaszkodik hazai alapanyagokra, mezőgazdasági termékeink bővülő kínálatára.

Magyar sörbe, magyar komlót!

Az agrárminiszter szerint szükség van a komlótermesztés újjáélesztésére. A komlótermesztésnek egykor nagy hagyománya volt Magyarországon, ez a hagyomány a segélyszervezet és a Heineken összefogásával éledhet fel, és ha a kezdeményezés sikeres lesz, az agrártárca támogatja további komlóültetvények létrehozását - buzdított a komló termelésére korábban Nagy István agárminiszter. Egy ágazat újjászületése, megfelelő felvevőpiac esetén a komló termesztése új munkahelyeket teremt, erősíti a vidék gazdaságát, színesíti a magyar agráriumot - tette hozzá most Nagy István.

A miniszter állta a szavát, hiszen a szüret alkalmából figyelmet arra, hogy a termelők augusztus 31. és szeptember 22. között nyújthatják be a támogatási kérelmüket annak a 150 millió forintos keretösszegű program kapcsán, amelynek révén akár húsz hektárral is növekedhet azon területek nagysága, melyeken komlót termesztenek Magyarországon. Az agrártárca tehát idén 50 millió forinttal megnövelte a tavalyi 100 millió forintos támogatási keretet, amit a komlótermesztők vehetnek igénybe.

A komlótermesztés intenzív emberi munkát igénylő agrár-tevékenység, emellett műszaki feltételei is vannak: a termőterületen támoszlopokra és a szüretelt növény szárítására, valamint pelletálására (tömörítésére) alkalmas berendezésre is szükség van, ezek már rendelkezésre állnak Kastélyosdombón. A közelmúltban német szakmai közreműködéssel létesített szárító berendezések sikeres próbaüzeme is megtörtént. Az újabb komlóültetvények létesítéséhez szükséges talaj-előkészítésre, alaptrágyázásra, valamint a komlóültetvény támrendszerének és öntözési rendszerének kialakítására is támogatást igényelhetnek a helyi gazdák.

Egy hektárnyi komlóültetvény beruházása körülbelül 8 millió forintba kerül, az egy termelő által igényelhető maximális támogatás összege korábban hektáronként hatmillió forint volt, összesen legfeljebb nyolcmillió forint. A támogatás a komlóültetvény telepítéséhez kapcsolódó anyagköltség, valamint gépi és élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó költség számlával igazolt összegének háromnegyede.

Egy százalékra esett 30 év alatt

A növényt az 1980-as és 1990-as években még 550 hektáron termesztették Magyarországon, míg 2011-ben már csak 5 hektáron. A rendszerváltást követően aztán a magyar élelmiszer- és feldolgozóipart privatizálták, az új tulajdonosok a gazdaságosságra hivatkozva többnyire a nemzetközi piacon szerezték be az alapanyagokat, a magyar termékek pedig a 90-es évek első éveiben hátrányba kerültek. Ugyanakkor később a helyi alapanyagok és élelmiszerek jelentőségét egyre inkább felismerték.

Ez látható például a Soproni Sörgyárnál is, amely minőségi magyar árpából és gyümölcsökből készíti a söreit, ehhez jelenleg már csak a hazai komló volt a hiánycikk. Kastélyosdombón a Perle, Saazer és Chinook növényekből ültettek, amelyek széles körben ismert komlótípusok. A Heineken Hungária 2016 óta dolgozik azon, hogy növelje a hazai nyersanyag mennyiségét termékeiben, a kezdeményezésnek köszönhetően pedig a magyar árpa és a radlerekben használt meggy és bodza után, most a komló is magyar lehet. A hozam növekedésével két év múlva már hektáronként másfél tonna komlót tudnak a hazai sörgyártás rendelkezésére bocsátani.

Geert Swaanenburg, a Heineken Hungária vezérigazgatója szerint a sör alapanyaga kiút lehet a szegénységből. A Heineken a világ minden táján különös értékként tekint a helyi közösségekre, helyi termékekre. A Kastélyosdombói komlót Magyarország kedvenc söréhez, a Sopronihoz fogják felhasználni. Céljuk, hogy a jövőben Soproni előállítása során 100 százalékban magyar komlóra támaszkodhassanak - mondta a cégvezető.

Örülünk, hogy közös összefogás révén vezethetjük vissza Magyarországot a komlót termelő országok közé - fogalmazott Lehel László, a MÖS elnök-igazgatója. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két év során, ami a komlónövények telepítése óta eltelt, a munkatársaik és a helyi családok is óriási tapasztalatra tettek szert a komlótermesztéssel kapcsolatban. A MÖS tudást és lehetőséget ad a hátrányos helyzetű térség, illetve az ültetvény gondozásába és termés feldolgozásába bevonódó szegény családok kezébe azzal, hogy megteremtette a komlótermesztés feltételeit és támogatja a kastélyosdombóiakat ebben a munkában. A munkahelyteremtés és a megélhetés biztosítása a döntő - fogalmazott.