Egy telek tulajdonosa megállapodott a bányavállalkozóval, hogy haszonbérbe adja neki a földjét, az alatta lévő kavics kitermelésére.

A szerződés a szükséges engedélyek beszerzésével lép hatályba és a telek rekultivációjáig tart. A szerződésbe belefoglalták azt a pontot is, hogy a tulajdonosnak halászati joga keletkezik a kialakított bányatavakon.

Kapcsolódó

Nem bányató, hanem munkaterület

Amikor viszont a tulajdonos élni kezdett ezzel a jogával, a bányavállalkozó felszólította: hagyja abba a horgásztatást, mivel ahova a horgászok járnak az nem bányató, hanem munkaterület. Erre fel a terület tulajdonosa felmondta a szerződést, arra hivatkozva, hogy a bányavállalkozó nem tartotta be a szerződésbe foglalt halászati jogát, így per lett a békésnek indult kavicsbányászatból.

A telek tulajdonosa azt kérte a bíróságtól, hogy az állapítsa meg a felmondásának a jogszerűségét. A bíróság ezt nem tette meg - sem első-, sem pedig másodfokon - mivel a bányavállalkozó felszólító levelét nem találta olyan súlyos oknak, amely miatt fel lehetne mondani a szerződést.

A levél ellenére a telektulajdonos tovább fogadhatta a horgászokat, akiket a bányavállalkozó egyáltalán nem akadályozott a hobbijuk űzésében. Erről fényképek is készültek. A jogszabály pedig megengedi, hogy párhuzamosan folyjék a kitermelés és a horgászat, amennyiben annak nincs biztonsági kockázata.

Nem lehet csak úgy felmondani a szerződést

Az ügy a Kúriáig jutott, de a felülvizsgálat során sem nyert a telektulajdonos. A haszonbérletet ugyanis csak akkor lehet felmondani, ha a bérbe vevő (a haszonbérlő) "a haszonbérlet tárgyát képező dolgot rongálta vagy súlyosan veszélyeztette annak épségét, nem művelte a haszonbérelt földet vagy gazdálkodása súlyosan veszélyeztette a tevékenység eredményét, illetve nem teljesítette a haszonbérleti szerződésből eredő kötelezettségét: nem fizette a haszonbérleti díjat vagy a közterheket."

Miután ezek a feltételek nem álltak fenn, a felmondás jogszerűtlen volt.