Ugyanis egyre emelkedik az idősek részaránya a foglalkoztatottakon belül, miközben a képzési rendszerek sem tartanak lépést a piaci kereslettel. A NAPI GAzdaság által közölt elemzés megállapításai – kisebb léptékkel – a magyar munkaerőpiacra is érvényesek. A magyar munkanélküliségi ráta (7,1 százalék) ugyan nem mondható magasnak a kontinensen, a középtávon jelentkező problémák kezelésére azonban a kormánynak az oktatás- és a családpolitika terén volnának teendői, de egyelőre csak az előbbiben mutatkoznak próbálkozások. Az európai munkaerő-piaci statisztikákból kiszűrhető, hogy elsősorban a pályakezdők és a nők a vesztesei a kínálatnál szűkösebb keresletnek. Magyarország némileg kilóg a sorból: a pályakezdők ugyan itt is nehezen találnak munkát, ám a magyar férfiak nagyobb arányban képviseltetik magukat a munkanélküliek táborában, mint a nők. Ágazati vélemények is visszaigazolják a magyar munkaerőpiac egyenetlenségeit. Idén a május–júliusi időszakban 7,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta, szemben a tavalyi 5,8 százalékkal – közölte tegnap a KSH. Május és július között a foglalkoztatottak száma 3,909 millió, a munkanélkülieké 299 ezer fő volt. A vizsgált időszakban 54 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest, az év elejétől kezdődően azonban változatlan. Az Eurostat által számított harmonizált munkanélküliségi ráta júniusban 6,1 százalék volt, két és fél százalékkal alacsonyabb a tagországok átlagánál. A foglalkoztatottak létszáma 39 ezer fővel nőtt az év elejéhez képest, az emelkedés jórészt a szezonális munkahelyekkel magyarázható: az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban és az építőiparban ilyenkor lényegesen több munkaerőre van igény. A KSH felmérése szerint a vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,4 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A népesség gazdasági aktivitása az ország egyes területein eltérő, a foglalkoztatottsági arány Közép-Magyarországon, valamint az erős iparral rendelkező Közép- és Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb, a legalacsonyabb, 44 százalékos rátával Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön küzdenek. Azokban a régiókban, ahol nagyobb a foglalkoztatottság, jellemzően nagyobb a munka termelékenységét jelző egy foglalkoztatottra jutó GDP is. A KSH adatai alapján nem könnyű megállapítani, hogy melyik nemnek rosszabb a munkaerő-piaci helyzete: az elmúlt év azonos időszakához képest 6 ezerrel több munka nélküli nőt regisztráltak, mint férfit, az utóbbi csoportban viszont csaknem 9 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, míg a nőknél 6 ezer fővel nőtt. A legutolsó adatok szerint a 299 ezer munkanélküli több mint 52 százaléka volt férfi, vagyis szemben az európai trenddel, nem a nők dominálnak a munkanélküliek táborában. A munka nélküli nők aránya a magyar női lakossághoz mérten viszont már finomít a képen. A kormány becslései szerint Magyarországon több mint félmillió ember dolgozik feketén, a 100 lépés program munkaügyet érintő 15 pontjának nagy része is a fekete- és szürkefoglalkoztatás kifehérítését célozta meg. Nemrégiben módosították az alkalmi munkavállalás szabályait, bevezették a kékmunkát és megemelték a szezonális mezőgazdasági idénymunka időtartamát. A fekete munkavégzés ellen a munkaügyi ellenőrzés átszervezésével, kapacitása erősítésével, sőt a büntetőjogi felelősségre vonás mérlegelésével is fel kívánnak lépni, és a jövőben csak az a cég részesülhet állami támogatásban, amelyiknek rendezettek a munkaügyi kapcsolatai. A munkanélküli-ellátás helyett novembertől álláskeresési járulékot nyújtanak, amely a munkahelykeresés időtartamával párhuzamosan csökken és intenzív munkakereséshez kötött. Az októberben induló Start program a pályakezdőket segíti, az őket alkalmazónak a foglalkoztatás első évében a 31–35 százalékos járulékteher helyett az első évben 15, a másodikban 25 százalékot kell fizetnie. A kormány korábbi bejelentése szerint az új rendszer az első évben mintegy 10, a másodikban pedig 15 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. A foglalkoztatás növelését segítené elő a közmunkaprogram, a felnőttképzés támogatási rendszerének átalakítása, valamint a szakképzés rendszerének a munkaerőpiac igényeihez való igazítása is. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2002-ben 50 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon, tavaly ez az érték 64 ezer volt. Ennek zömét - 85-88 százalékát - a nem EU-tagállamokból érkezők teszik ki. Az EU-tagokból érkezők száma tavaly 1500, az ázsiai országokból érkezőké mintegy 3300, a tengerentúlról érkezőké pedig kevesebb mint 500 fő volt.