Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Magyarországon körülbelül 600 gyógyászati segédeszköz (gyse) bolt van, ezek egyhatoda az elmúlt egy évben bezárt – mondta Margitai Barnabás, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) elnöke az szövetség által szervezett konferencián. A gyse szektor szereplői már évek óta kongatják a vészharangot. A támogatott gyse termékek árát 2003 óta nem emelte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). A gyse-boltok folyamatosan veszteséget termelnek, a szektort további boltbezárások fenyegetik.

Magyarországon mintegy 960 ezer beteg használ a NEAK által támogatott termékeket, többek között inkontinencia betétet, pelenkát, sztómazsákot, kerekesszéket, hallókészüléket, kompressziós harisnyát és még sok más segédeszközt.

A gyse-termékek negyede hiánycikk

A boltokban fogalmazott 4000 gyse-termék közül már 1080 terméket nem tudnak a boltok forgalmazni, mert azok csak a NEAK-által támogatott ár fölött szerezhetők be. A termékek 25 százaléka hiánycikk, aggasztó az ellátási probléma,  mondta a Napi.hu-nak Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke.

Három évvel ezelőtt indult el egy tárgyalássorozat a gyógyászati segédeszközök támogatásáról a NEAK-kal, az egészségügyi kormányzattal és a Pénzügyminisztériummal, de a tárgyalások megrekedtek.

Jóbai Zsolt kiemelte: áprilisban volt egy szakmai egyeztetés Bidló Judittal, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárával, ekkor a három legfontosabb terület:

  • az inkontinencia,
  • a sztómaterápia,
  • és az egyedi gyártású termékek árkorrekciója került napirendere.

Akkor azt ígérték, hogy ebben a három termékcsoportban egy héten belül meglesz az árkorrekció mértéke, de erre még mindig várnak a szakmai szervezetek.

Példaként említette Jóbai Zsolt, hogy a sztómaterápiában plusz 1,2 milliárd forintra lenne szükség. A betegek negyedévente körülbelül 3200 forintot fizetnek a sztómazsákért. Most a gyse-boltok körülbelül 300-360 forint térítési díjemelést tudnak beépíteni a sztómazsák árába azért, hogy ne menjenek csődbe.

Magyarországon minden ötödik forintot a NEAK, amit gyógyászati segédeszköz támogatásra költ el, azt pelenkára költi. Az inkontinencia eszközök ellátási problémái körülbelül 150 ezer embert érintenek -erről korábban Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára beszélt. Adataik szerint 40 ezer beteg a fekvőbeteg-ellátásban használja a pelenkát, 110 ezer beteg pedig a járóbeteg-ellátásban.

Tavaly az inkontinencia termékek területét jelentős ellátási problémák jellemezték, mondta a piacvezető pelenkagyártó, az ESSITY Hungary Kft. közkapcsolatok igazgatója.

Markovics Gyula kiemelte, Magyarországon a beteg nem azt a pelenkát kapja, amire szüksége van, hanem azt, ami van, amelyik kapható.

A pelenkát viselő betegek egy labirintust járnak be, mire megtalálják azt a gyse-boltot, ahol a számukra megfelelő méretű és árú terméket be tudják szerezni, a boltok ugyanis eltérő kiszolgáltatási díjjal dolgoznak.

Még a V4-ek között is rosszul állunk

Összehasonlítva Csehország, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország adatait kiemelte: Magyarországon a NEAK pelenkára fele annyit költ mint a többi visegrádi ország. A többi V4-országban sem a koronavírus-járvány sem a háború kitörése miatt nem volt ellátási probléma és készlethiány sem.

Ennyit költenek a V4-ek egészségbiztosítói pelenkára (darab)

  • Magyarország: 0,29 euró
  • Csehország: 0,57 euró
  • Szlovákia: 0,48 euró
  • Lengyelország: 0,64 euró.

A szakember kiemelte: az egyik drogéria láncnál kapható jó minőségű pelenka is 0,6 euróba kerül Magyarországon, kétszer annyiba, mint amennyit a NEAK ad finanszírozott pelenkáért.