Nem marad vezető nélkül a a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), hiszen bár az új intézményt létrehozó március 14-én, rendkívüli ülésnapon elfogadott, majd a március 27-i Magyar Közlönyben megjelent sarkalatos törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon (vagyis április 4-én) lépett hatályba, a miniszterelnök eddig nem nevezte meg az új hivatal elnökét. A törvény szerint az elnököt a kormányfő nevezi ki hét évre (az elnökhelyetteseket pedig az elnök választja ki).

A pénteki Magyar Közlönyben megjelent, este hét órakor hatályba lépett kormányrendelet azonban úgy módosítja a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló rendeletet, hogy amennyiben "a villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szervet ́létrehozó törvény hatálybalépését követő napon" az a hivatal vezetőjének és a helyettesítésére jogosult személyek tisztsége "nincs betöltve", a kinevezéseig - de legfeljebb kilencven napig - a vezetői hatáskörök "teljes körének ellátására és gyakorlására az önálló szabályozó szerv általános és egyetemes jogelődjének utolsó volt vezetője jogosult".

Kapcsolódó

Mindez azt jelenti, hogy a Magyar Energia Hivatal (MEH) jogutódjaként lérejövő MEKH elnöke is Horváth Péter lesz, legfeljebb három hónapos időtartamra. Az nem világos, hogy miért csak időleges döntést hozott a miniszterelnök, ahelyett, hogy hét évre kinevezte volna az új hivatal elnökét - amire egyébként a piaci hírek szerint egyébként is Horváth volt a legesélyesebb jelölt.

A létrehozatal még sürgős volt

A rendkívüli ülésen (rendkívüli sietséggel) elfogadott kétharmados törvényben létrehozott MEKH elnöke önálló rendeletalkotási joggal rendelkezik majd a közszolgáltatások ármeghatározásában, az új hivatalban egy szervezeti egységen belül vonták össze a felügyeleti és engedélyezési, illetve az árhatósági jogköröket (amivel kapcsolatban szakértői vélemények szerint felmerülhet az uniós szabályoknak megfelelés kérdése). A jogszabály szerint az elnök felügyeleti jogkörben hozott döntését megváltoztatni, megsemmisíteni, valamint eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet. A törvényjavaslatot beterjesztő nemzeti fejlesztési miniszter a "rezsicsökkentés megvédésével" indokolta a hirtelen jött változtatást, azt követően, hogy gázhálózati cégeknek adott igazat a bíróság az ármeghatározó energiahivatali határozat ellenében.