A portál nyilatkozó parlamenti képviselők kijelentették: a kormány elleni bizalmatlansági indítvány megszavazása logikus következménye lenne annak, hogy szerdán a törvényhozás nem fogadta el a kormány 2016-os évi munkájáról szóló jelentést.

A jelentést Denis Zvizdic miniszterelnök ismertette, ám nem sikerült meggyőznie a honatyákat arról, hogy az általa vezetett kormány erőteljes és látványos előrelépést ért el az Európai Unió felé vezető úton - fogalmazott a Klix.ba.

Kapcsolódó

Sasa Magazinovic, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt képviselője szerint a "politikai kultúra azt diktálná, hogy ők maguk mondjanak le, miután a parlament, amely megválasztotta őket, bizalmatlanságát fejezte ki". Hozzátette: sajnálja, hogy néhány olyan miniszternek is távoznia kell majd, akik véleménye szerint jól végzik a munkájukat, "ám ők tisztában vannak azzal, hogy azok túszaivá váltak, akik sokkal többet beszélnek annál, mint amennyit tesznek".

A várakozások szerint a kormányról, illetve a kormányfő leváltásáról már a jövő héten szavazhatnak az ország parlamenti képviselői. A kormánynak csak 2018-ban járna le a mandátuma - írja az MTI.

A Denis Zvizdic vezette kabinet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Szarajevó ugyanis azt remélte, hogy az idei esztendőben elnyeri az uniós tagjelölti státust. Bosznia-Hercegovina ugyan tavaly februárban ugyan átnyújtotta a csatlakozási kérelmét, ám azóta nem történt előrelépés, és a Brüsszel által elvárt reformok megvalósítását sem kezdték el.

Brüsszel és Szarajevó között hét év után, 2015. június elsején lépett életbe a stabilizációs és társulási megállapodás. A teljes jogú uniós tagság elnyeréséig azonban a balkáni országnak számos problémát kell orvosolnia. Brüsszel eddig is három kérdés megoldásához kötötte az integráció folytatását: a kisebbségekkel szemben diszkriminatív alkotmány módosításához, a két országrész együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozásához, valamint az integrációt célzó átfogó reformokhoz. Emellett Bosznia-Hercegovinának előrelépést kell mutatnia az emberi jogok tiszteletben tartása, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, valamint az óriási mértékű munkanélküliség és szegénység felszámolása terén is. A három államalkotó népcsoport ellentétei, illetve az óriásira duzzadt adminisztráció azonban megbénítja a reformtörekvéseket, így nagy változásokra van szükség ahhoz, hogy a mindenkori kormánynak sikerüljön végre előrelépést elérnie.