Mint ismert, a héten a kormány bejelentette, hogy az októberi kamatszinthez kötik a változó kamatozású jelzáloghitelek törlesztőit. A lépés várhatóan több mint 400 ezer hiteladóst védhet meg az, hogy fixálják a változó kamatozású jelzáloghitelek kamatát. Gyorsbecslés szerint a bankok 20-30 milliárd forintot bukhatnak az Orbán-kabinet által karácsony előtt két nappal hozott intézkedésén.
December 24-én este a kormány közzétette a részletszabályokat is a Magyar Közlönyben, amelyből kiderül, hogy a rendelet hatálybalépését megelőző szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatláb mértéke a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál nem lehet magasabb.
Azt is tisztázták, hogy a módosult fogyasztói kölcsönszerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat érvényes az új szabályokkal. Tovább a bankoknak a kamatkockázatra vonatkozóan 2022. január 31-ig tájékoztatást kell adniuk az ügyfeleik részére, illetve ajánlatot kell tenniük a szerződésmódosításra a változó kamatozású jelzáloghitelek kamatkockázatáról, valamint az annak kezeléséről való tájékoztatás elősegítéséről az MNB szabályainak megfelelően.
Azt is világossá tették, hogy a tőke- és kamattartozást nem lehet a rendelet hatálya alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. Vagyis nem emelkednek júniustól a hitelek törlesztői és nem nő a tőketartozás.
A szabály pedig elvileg 2022. január 1-jétől 2022. június 30-ig él, viszont a kormány ezt is a veszélyhelyzet végéhez köti, ahogyan a Szép-kártyáknál az élelmiszer-vásárlás esetében is.
A változásra az Orbán-kormány szerint amiatt van szükség, mert az infláció magas (a novemberi adat szerint éves szinten 7,5 százalék volt), ami kamatemelésekre kényszerítette a jegybankot. Az alapkamat változása viszont a hiteltörlesztőkre is hatással lenne.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!