A 2011 áprilisától 2012 márciusáig tartó referencia-időszakban Magyarországon a 12 havi átlagos HICP-infláció 4,3 százalék volt, vagyis jóval magasabb, mint az árstabilitási kritérium 3,1 százalékos referenciaértéke - állapítja meg az ECB konvergencia jelentésben.

A mérvadó nemzetközi intézmények legfrissebb előrejelzései 2012-re az inflációs ráta 4,9 százalék és 5,5 százalék közötti értékre való felgyorsulását, 2013-ra pedig 2,9 százalék és 3,9 százalék közötti értékre való visszaesését valószínűsítik. Az inflációs kilátásokat övező kockázatok a magasabb infláció irányába mutatnak, mivel a nyersanyagárak a vártnál erőteljesebb ütemben emelkedhetnek, továbbá a közelmúlt ársokkjai az inflációs várakozásokat is befolyásolhatják.

Ugyanakkor, az előre jelzettnél alacsonyabb inflációt eredményezhet, ha a belföldi kereslet a vártnál lassabb ütemben talál magára (pl. ha a banki ágazat a vártnál gyorsabban csökkenti tőkeáttételét). A távolabbi jövőt illetően, az elkövetkező években valószínűleg a felzárkózási folyamat befolyásolja az infláció, illetve a nominális árfolyam alakulását, hiszen Magyarországon az egy főre jutó GDP és az árszínvonal még mindig alacsonyabb, mint az euroövezetben - véli az ECB.

A jelentés emlékezett arra, hogy Magyarország ellen túlzott deficit-eljárás folyik, az Európai Bizottság szerint 2012-ben a hiány 2,5 százalék lesz a GDP arányos államadósság pedig 78,5 százalékra csökken az előző évi 80,6 százalékról.

Az ECB szerint a fenntartható konvergenciával összeegyeztethető gazdasági környezet megteremtéséhez Magyarországnak többek között stabilitásorientált monetáris politikára van szüksége, beleértve a monetáris politika intézményi hátterének stabilitását, amely fenntartja a piacnak a központi bank teljes függetlenségébe vetett bizalmát. Jóllehet, két év laza fiskális politikája után középtávon strukturális konszolidációval lehet számolni, a 2011-ben eldöntött strukturális reformok teljes körű végrehajtásán túlmenően további intézkedésekre lesz szükség, különösen 2013-at követően.