Az utazási irodák, utazásszervezők szerződéskötés előtti tájékoztatási kötelezettségeit kormányrendelet sorolja fel, meglehetősen hosszasan – mondta el a Napi.hu - nak Szabó Gergely a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje.

Tájékoztatás szerződéskötés előtt

A teljesség igénye nélkül, a katalógusoknak, a prospektusoknak az utazás lényeges elemei közül ki kell térniük az útvonal és a tartózkodás időtartamára, időpontokkal megjelölve, valamint, ha a szállás is az utazási csomag részét képezi, a csomagba tartozó éjszakák számának meg kell jelölni.

Kötelező tájékoztatni a szállítóeszköz jellemzőiről és kategóriájáról, az indulás és az érkezés helyéről, napjáról és idejéről, a közlekedési csatlakozásokról, illetve ha a pontos időpont nem ismert, az indulás és a visszaérkezés megközelítő időpontjáról.

Ebbe a körbe tartozik a szállás helye, főbb jellemzőinek megjelölése és lehetőség szerint a célország szabályai szerinti turisztikai osztályba sorolása, az étkezésekre vonatkozó tájékoztatás, a látogatások, kirándulások vagy egyéb, az utazási csomag teljes díjában foglalt szolgáltatások.

Ezek tehát a kötelező tájékoztatási elemek, ám akadnak olyan esetek, amelyek nem egyértelműek, és adott esetben talán még eltérő bírói ítéletek születhetnek.

És akkor mi a helyzet Rio de Janeiro panorámájával?

A Napi.hu kérdése a következő volt egy megtörtént eset kapcsán. Köteles-e tájékoztatni az utazási iroda arról, hogy Rio de Janeiro világhírű panorámája csak az év kisebb részében élvezhető? Ennek roppant egyszerű oka van, azon a környéken ugyanis többnyire alacsonyan szállnak a felhők.

Tehát az év nagy részében hiába jut fel a turista a 700 méter magas Corcovado-hegyen álló Megváltó Krisztus szobrához, magát a világhírű szobrot is alig, Rio de Janeiro panorámáját viszont végképp nem látja. Az utazási irodák pedig ezt pontosan tudják.

Szabó Gergely szerint, ha az úti célok közül valamelyik nagyon fontos számunkra, érdemes jelezni szerződéskötés előtt, hogy létezik egy különleges igény. Jelzés híján az utazási irodát semmi sem köti ebben a tekintetben, viszont érdekesen alakulhat a helyzet, ha konkrétan rákérdeztek, hogy biztosan látható a kérdéses panoráma? Az iroda nem adhat megtévesztő választ, hogy „egész bizonyosan.”

Akkor is különböző lehet a megítélés, ha csupán egy kép látható a prospektusban, vagy az egész utat kifejezetten ezzel hirdetik. Megeshet, még bíróságok is egymástól eltérő döntéseket hoznának hasonló jellegű ügyekben.

A vagyoni biztosíték ellenőrzése

Még egy ajánlott teendő van a szerződéskötést megelőzően. Utazásközvetítői, vagy utazásszervezői tevékenységet csak olyan utazási iroda végezhet, amelyik erre engedéllyel rendelkezik a Fővárosi Kormányhivataltól, ennek feltétele pedig a forgalmuk alapján meghatározott vagyoni biztosíték. A kormányhivatal nyilvántartása bárki számára elérhető és nyilvános.

A szerződéskötés kötelező elemei

Szintén kormányrendelet határozza meg, melyek azok a minimális feltételek, amelyeknek szerepelniük kell a szerződésben.

Ilyen feltételek többek között: az utas által megrendelt szolgáltatás megjelölése és igénybevételének ideje és helye, a szolgáltatást nyújtó megjelölése, a szolgáltatás díja forintban meghatározva.

Továbbá: a szolgáltatás díjában benne nem foglalt külön felszámítandó terhek (például adók, illetékek, üdülőhelyi díj) forintban meghatározott összege, a fizetendő teljes díj összege forintban, valamint a megfizetés rendje és módja.

A hibás teljesítés

Amennyiben a szolgáltatás nem megfelelő színvonalú, vagy egyszerűen elmaradt, a legfontosabb tanács, hogy a lehető legrövidebb időn belül jelezni kell az utaskísérőnek vagy annak hiányában a helyi szolgáltatónak – hangsúlyozta Szabó Gergely. Teljesen más a megítélése ugyanis annak, ha valaki azonnal reklamál, vagy ha csak egy hét elteltével.

A jelzés az utasnak nem csupán joga, hanem kötelezettsége is, hiszen meglehet, a szolgáltató hajlandó orvosolni a problémát, így az egyhetes késésnél végeredményképpen az utas akadályozta a kijavítást.

Ha a helyi szolgáltató a kifogást nem orvosolta, akkor az utas az utazásszervezőt, illetve azt az utazásközvetítőt köteles tájékoztatni, akinél az utazást vásárolta.

Tipikus probléma, hogy a prospektusban szereplő szoba nem egyezik az utas elképzeléseivel, például piszkos, vagy nem tengerre néző. Ha a szolgáltató új szobát ajánl fel, azonos, esetleg magasabb kategóriájú lehet. Alacsonyabb kategória esetén kötelező engedni a díjból.

Ha nem készséges a szolgáltató, az utas bizonyíthat fotóval, videóval, de akár utastársai tanúvallomásával is. Minden probléma felmerülése esetén jegyzőkönyvet kell felvetetni.

Elállás az utazástól

Még egy esetet kell megvizsgálni. Előfordul, hogy az utas a legkülönbözőbb okokból nem tud a befizetett útra elutazni. Ezért az utazástól annak megkezdése előtt az utas bármikor elállhat azáltal, hogy az utazási szerződést felmondja. Elállás esetére a szerződésben bánatpénz köthető ki (gyakran lemondási díjnak nevezik), amelyet az utazási iroda részére kell megfizetni. A bánatpénz mértéke a részvételi díj összegét nem haladhatja meg.

Az utasok ilyen esetekre köthetnek útlemondási biztosítást, amelynek alapján a lemondott úttal kapcsolatos károkat, költségeket (például a bánatpénzt) a biztosító megtérítheti. Viszont az utazási szerződés megkötését nem lehet ahhoz a feltételhez kötni, hogy az utas rendelkezzen útlemondási biztosítással.

Vannak olyan estek, amikor a szerződés felmondása nem járhat bánatpénz fizetésével, például: ha a szerződéskötést követően az utazás díját az utazási iroda felemeli és a díjemelés mértéke meghaladja a 8 százalékot, vagy ha az utazás ártól eltérő lényeges eleme jelentősen megváltozott.