Donald Trump volt amerikai elnök új magyarázattal állt elő az eltulajdonított titkosított iratok ügyében. Állítása szerint azért nem adott át azonnal minden dokumentumot a hatóságoknak, mert nem volt ideje arra, hogy átszortírozzon minden dobozt.

A 2024-es amerikai elnökjelöltségért is induló politikus azt állítja, hogy a hivatalos iratokat a személyes holmijaival vegyesen tárolta, így azokat először ki kellett szortíroznia belőle.

Donald Trump ezzel a nyilatkozattal ugyanakkor nem kizárólag azt magyarázza, miért késlekedett a bekért iratok egy részének beszolgáltatásával. Ha ezt nem is mondta ki, ezzel egy másik vád alól is megpróbálta tisztára mosni magát. Ez a vád pedig az, hogy a személyi titkárával közösen átrostálta, mit tart meg és mit szolgáltat be, ami a Napi.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint a súlyos bűncselekmények közé sorolható.

Vegyes híreket kapott Ukrajna

Az Egyesült Államok 1,31 milliárd dollárnyi új gazdasági támogatást ajánl fel Ukrajna számára, Antony Blinken amerikai külügyminiszter ezt Londonban, az ukrajnai újjáépítési konferencián jelentette be.

Elmondta,

az összegből 520 millió dollárt az ukrán energiahálózat újjáépítésére fordítanak majd, úgy, hogy annak eredményeként környezetbarátabbá váljon és integráltabb legyen az európai energiahálózatba.

Az örömhíren túl azonban számos aggasztóval is szembe kellett néznie Kijevnek. Ott van például az, hogy az oroszok, akik már a WWF állatvédelmi szervezet mögött is rémeket látnak, tankokat alakítanak át autóbombákká. A hadsereg Ukrajna területén akarják bevetni ezeket a járműveket.

Mindeközben ráadásul Belarusz is bejelentette, hogy megkezdődött az éves tíznapos mozgósítási gyakorlat. Ennek keretében minden felnőtt férfit katonai szolgálatra köteleznek, amelynek elvégzését követően tartalékos állományba kerülnek. A minszki védelmi tárca szerint a hadgyakorlat célja, hogy felmérjék az állami intézmények felkészültségének fokát a tartalékosok mozgósítására.

Közben a belarusz főügyészség sem tétlenkedett: elkészítette a büntető törvénykönyv módosítását, amely a pedofília miatt elítélt személyek kötelező kémiai kasztrálását írja elő. A kényszerintézkedést a bűncselekményért kiszabott büntetéssel együtt fogják alkalmazni a jelenlegi tervek szerint.

Kína nagy kérdőjel maradt

Ipari torzsalkodással indította a hetet Németország. Az Ipar Napjának (Tag der Industrie) nevezett rendezvényen Olaf Scholz kancellár kijelentette, a kormány nem kíván engedményeket tenni a 2024-es költségvetéssel kapcsolatban, mert az elmúlt válságokban – legyen szó a koronavírus-járványról vagy az energiaválságról – tetemes pénzzel járultak hozzá a gazdasági helyzet stabilizálásához.

Az iparszövetség elnöke, Siegfried Russwurm ezzel szemben arra mutatott rá, hogy a vállalkozók körében nagy a frusztráció.

Hosszú a panaszok listája, jelentette ki, mindenekelőtt a bürokráciát, a túlzott szabályozást, illetve a tilalmakat említette, ezek helyett szerinte megbízható keretfeltételekre és az új elképzelések iránti nyitottságra lenne szükség.

Egyre több cég foglalkozik azzal a tervvel, hogy tevékenységének egy részét kivonja Németországból, és külföldre telepíti át, mert ott jobbak a feltételek

– mondta.

Közben azonban a német kancellár figyelme már a Berlinbe látogató Li Csiang kínai miniszterelnök felé fordult.

Olaf Scholz az egyeztetést követő közös sajtótájékoztatón leszögezte, Németország nem akar gazdaságilag elszakadni, sőt a kapcsolatok bővítésére törekszik. Ugyanakkor azt is hozzátette, a kínai piacokhoz való hozzáférés és a méltányos versenyfeltételek terén még előrelépést vár Kínától.

A német kancellár szerint az emberhez méltó munkakörülmények és a kapcsolódó emberi jogok érvényesülésének biztosítása közös érdek.

Az Európai Bizottság közben azonban korlátozná az érzékeny technológiák exportját az érzékeny országok felé. Kedden kiadott közleményükben nem térnek ugyan ki kifejezetten Kínára, ám nyilvánvaló, hogy az Európai Gazdasági Biztonsági Stratégia néven ismertetett intézkedéscsomag elsősorban Pekinget szorítaná sarokba. A tagállamok a következő uniós csúcstalálkozón tárgyalnak a javaslatról.

A héten egyébként kínai-amerikai találkozó is zajlott. Szívélyesen kezet fogott egymással a Hszi Csin-ping kínai elnök és Antony Blinken amerikai külügyminiszter, a kínai fél még azt is megjegyezte, hogy nagy áttörés történt az amerikai-kínai vitás ügyek rendezésében. Valójában azonban semmi érdemleges nem történt, bár már az is tekinthető előrelépésnek, hogy a két politikus leült tárgyalni egymással.