Vészjósló meglátásairól beszélt Giancarlo Giorgetti olasz gazdasági miniszter hétfőn, Riminiben. Kijelentette, a jelenlegi demográfiai helyzetben nem fenntartható a nyugdíjrendszer. Mint mondta, az ország gazdasági jövője nem csupán a környezetvédelmi fenntarthatóságtól, hanem a generációk közötti folytonosság biztosításától is függ. A Liga politika azt hangoztatta, hogy a születések rohamos csökkenése alapvető problémát jelent, és semmilyen nyugdíjreform vagy társadalombiztosítási intézkedés sem lesz közép- vagy hosszú távon megvalósítható a jelenlegi demográfiai adatokkal.

A francia kormány pedig a külföldi befektetőket sokkolta: Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter bejelentette ugyanis, hogy szigorúbban ellenőrzik a jövőben azokat a cégeket, amelyekben a külföldi, nem európai befektetők részesedése meghaladja a 10 százalékot. A francia kormány szerint ez most kritikus feladat a nemzeti szinten stratégiai fontosságúnak ítélt iparágak terén.

A német kabinet pedig rossz híreket kapott. A kormány klímatanácsadóinak és a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökségnek (UBA) jelentéseiből az derült ki, hogy üvegházhatást okozó gázok csökkentésére kitűzött 2030-as célokat valószínűleg nem tudja teljesíteni az ország. Ez pedig a 2045-re kitűzött zérókibocsátási terv megvalósíthatósága mellé is hatalmas kérdőjelet rak.

Donald Trump csütörtökön, helyi idő szerint késő délután feladta magát a Fulton megyei börtönben, miután a 2020-as georgiai választási eredmények visszafordítására tett erőfeszítései miatt tucatnyi vádpont merült fel ellene. Ezzel ő lett az első volt elnök, akiről ilyen formában készült arckép.

India a héten űrsikert ért el: a negyedik ország lett, amelynek sikerült űrszondát elhelyeznie a Holdon. Ugyanezzel próbálkozott augusztus 19-én Oroszország is, a Luna-25 űrszonda hajtóművei azonban meghibásodtak, és így lényegében a felszínbe csapódott. A héten azonban Oroszországban sokkal nagyobb vihart keltő dolgok történtek ahhoz, hogy hosszasan keseregjenek az indiai előzésen.

Újabb rejtélyes orosz halálesetek

Oroszországban nem számít szokatlan eseménynek, ha a Kreml számára kellemetlenné váló figurák előbb vagy utóbb kiesnek az ablakon, mérgezés áldozataivá válnak, vagy rejtélyes módon eltűnnek, és soha nem kerülnek elő. A Wagner-csoport vezetőjét, Jevgenyij Prigozsint sokan gondolták „sétáló halottnak” a befuccsolt puccskísérlet óta, mégis úgy lepte meg az egész világot a halálhíre, hogy közben mindenki hajtogatta, nem lepték meg a történtek.

Kedden még arról számoltunk be, hogy a Wagner-vezér először jelentkezett be videóban a lázadás óta, Másnap aztán már arról adtak hírt az orosz hatóságok, hogy lezuhant egy magánrepülő az oroszországi Tveri területen, az utaslistán pedig Prigozsin neve is szerepelt.

A repülőgép-szerencsétlenség körül kezdetektől sok a kérdőjel, nem lehet tudni például, hogy rakéta- vagy bombatámadás történt, hogy ki volt a megrendelő fél. Találgatásokból és forgatókönyvekből viszont számtalan akadt. A Prigozsin gépén dolgozó légiutas-kísérő kiszivárgott utolsó üzenete is csak olaj volt a tűzre.

A Kreml sokáig hallgatott, mire Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön részvétét fejezte ki a repülőgép-katasztrófa áldozatai hozzátartozónak. Prigozsint nehéz sorsú, de tehetséges embernek nevezte.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az eset kapcsán azt mondta: „egy terrorista halála valamilyen módon még segíthet is Ukrajnán”. Miután az orosz propagandagépezetben megjelentek olyan magyarázatok is, amelyek Ukrajnát tették felelőssé a történtekért, Zelenszkij azt is leszögezte, Kijevnek semmi köze a Prigozsinnal történtekhez.

Választási kérdések

Egy friss közvélemény-kutatás alapján csökkent a szélsőjobboldal támogatottsága Lengyelországban, így jelenleg nem tűnnek túlságosan jónak a kormányzó Jog és Igazságosság esélyei arra, hogy az október 15-én esedékes parlamenti választások után is hatalmon maradhassanak. Aktuális állás szerint még a Konföderáció sem tudná kellőképp kisegíteni őket. Az ellenzék sem dörzsölheti azonban túlságosan boldogan a tenyerét, az ő kezüket is kötné ugyanis az aktuális kormány által kiépített rendszer.

Spanyolországban is patthelyzet alakult ki a július végi előrehozott választás után. A hagyományoknak megfelelően első körben a választások győztesét Alberto Núñez Feijóo néppárti vezetőt bízta meg a héten a kormányalakítással VI. Fülöp spanyol király. Elemzők azonban csak csekély esélyt látnak arra, hogy a konzervatív párt a parlamenti többséghez elegendő mandátummal rendelkező politikai erőt tudna maga köré gyűjteni.