Olaf Scholz német kancellár a Kínával való gazdasági és éghajlati együttműködés előmozdítására és a Tajvan körüli feszültségek enyhítésére törekszik a júniusra tervezett magas szintű kormányzati tárgyalások keretében – írja a Politico. Scholz és a kabinet kulcsfontosságú miniszterei június 20-án Berlinben kétoldalú kormányzati konzultáción találkoznak kínai kollégáikkal, Li Csiang miniszterelnök vezetésével. 

Ha a német-kínai magas szintű megbeszélések megerősítést nyernek, akkor azok körülbelül egy héttel megelőznék az Európai Unió vezetőinek június 29-30-i csúcstalálkozóját, amelyen – amint azt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a héten bejelentette – az EU és Kína közötti kapcsolatok kiemelt helyen szerepelnek majd a napirenden. Az uniós külügyminiszterek május 12-én Svédországban egy informális találkozón is megvitatják a kínai kapcsolatokat.

El kellene kerülni a horrorforgatókönyvet

Berlin reméli, hogy a megbeszélésekkel el tudja riasztani Pekinget a Tajvannal kapcsolatos feszültségek eszkalálódásától, amelyről Annalena Baerbock külügyminiszter a hónap elején azt mondta, hogy „horrorforgatókönyv” lenne. Németország azt is szeretné, ha Kína leállítaná Oroszország ukrajnai háborújának a támogatását.

Gazdasági téren, mivel Kína Németország legfontosabb kereskedelmi partnere, Scholz kormánya a kínai piac további megnyitására törekszik a külföldi befektetések előtt, mivel a német autógyártók nagyobb szerepet kívánnak játszani a gyorsan növekvő kínai elektromos járműpiacon.

A kancellár kijelentette, hogy azt szeretné, ha a német vállalkozások az ellátási láncok diverzifikálásával kockázatmentesíthetnék Kínát, de ellenállt az amerikai felhívásoknak, amelyek a népköztársasággal való gazdasági kapcsolatok megszüntetésére irányulnak.

Mi a függetlenítés ellen vagyunk és a kockázatmentesítés mellett vagyunk

– mondta Olaf Scholz a múlt hónapban Brüsszelben, hozzátéve, hogy Oroszország ukrajnai inváziójának következménye, hogy a vállalatok világszerte igyekeznek diverzifikálni ellátási láncaikat.

A tajvani krízis a németeket is érinti

Baerbock legutóbbi kínai útja során arra figyelmeztetett, hogy Németországot, de Kínát is különösen érinti a Tajvani-szorosban eszkalálódó feszültség, mivel a világkereskedelem mintegy 50 százalékát és a globális félvezetőgyártás 70 százalékát ezeken a vizeken keresztül szállítják.

Berlin arra is szeretné rávenni Pekinget, amely a globális szén-dioxid-kibocsátás közel egyharmadáért felelős, hogy vállaljon ambiciózusabb szerepet a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Christian Lindner pénzügyminiszter május elején Kínába tervez utazni, hogy a G7-ek pénzügyminisztereinek május 11-13-án Japánban tartandó találkozója előtt a pénzügyi kérdésekben való együttműködésről tárgyaljon.