A 2025-től életbe lépő, új németországi ingatlandóról az állampolgárok már sorra kapják az értesítéseket az adóhivataltól, ám egyelőre még senki nem tudja, miként változik az egyes településeken fizetendő közteher.

Átláthatóság az új németországi ingatlanadónál

Az önkormányzatok ugyanis csak 2024-ben döntenek az adókulcsokról, amelynek megállapításában törekednek az átláthatóságra, hogy a reformon a helyhatóságok indokolatlanul ne gazdagodhassanak meg – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői cikke, amelyben felidézik, hogy Észak-Rajna-Vesztfáliában például nyilvánossá teszik, hogy milyen adókulcsok mellett lesz tartható a tartomány eddigi bevételszintje.

Erre törekednek északabbra is: a Schleswig-Holsteini Pénzügyminisztérium jövőre digitális átláthatósági nyilvántartást tenne közzé, míg Hannoverben is tartani kívánják Alsó-Szászország reform előtti jövedelemszintjét. Potsdam szerint az ingatlanadó-reform következtében megnövekedett adóbevétel sértené a módosítást előíró alaptörvény szellemét, amellyel a visszaélés politikai játszma lenne a tűzzel. 

A Bajor Állami Adóhivatal viszont azt közölte, hogy nem kívánják előre megosztani a bevételsemleges adókulcsokat a polgárokkal, hanem az önkormányzatok szeretnének ilyen értelemben útmutatást kapni, hogy kiderüljön az országos átlag, ám ez leghamarabb csak jövőre történhet meg.

Szűkmarkúak a német bankok a betétesekkel

Egy évvel az euróövezeti kamatlábak gyors fordulatának kezdete után a megtakarítók még mindig minden ötödik németországi banknál nem kapnak semmit – hívja fel a figyelmet a Süddeutche Zeitung, amely arra hivatkozik, hogy a Verivox összehasonlító portálon szereplő, mintegy 738 pénzintézetből 141-ben még mindig nulla a betéteseknek járó, egynapos pénz kamata.

Oliver Maier, a Verivox Finanzvergleich GmbH ügyvezető igazgatója rámutatott: szinte minden hitelintézet gyorsan eltörölte a negatív kamatokat, miután az EKB bankbetétek után járó büntetőkamatát megszűntették. Azonban még egy év elteltével és az irányadó, jelenleg 4,0 százalékos kamatlábak zsinórban történt emelései után is jelentős azon bankok száma, amelyek továbbra sem kínálnak kamatot a megtakarítások után.

Holott újabb kamatemelést jelentettek be az EKB következő, július 27-i ülésére, és a Verivox számítása szerint a kétéves lekötésű betétek jelenleg átlagosan 2,96 százalékot hoznak az országos bankoknál. Ennek ellenére a lehívási pénzszámlák zéró kamata továbbra is elterjedt, különösen a regionális pénzintézetek körében, például a Volksbanks és Raiffeisenbanks, valamint a PSD és a Sparda csoportoknál. Felidézik: a bankok képviselői egy július eleji konferencián védekeztek azokkal a vádakkal szemben, miszerint a megemelt kamatot túlságosan tétovázva hárítják át a megtakarítókra.

Ötből három cég engedélyezi a home office-t

A Der Spiegel által idézett legújabb felmérés szerint a németországi cégek 61 százaléka még mindig lehetővé teszi alkalmazottainak az otthoni munkavégzést, havonta átlagosan 6,4 napra. Az Ifo Gazdaságkutató Intézet és a Randstad személyzeti szolgáltató közös kutatása alapján a tendencia ugyanakkor valamelyest alább hagyott, mivel tavaly az engedélyezett napok száma még átlagosan 6,7 volt.

A csökkenést leginkább a kereskedelemben és a kisvállalkozások körében figyelték meg. A kiskereskedelemben a cégek mindössze 34 százaléka hagyja jóvá a koronavírus-járvány idején még kötelező otthoni munkavégzést, szemben az egy évvel ezelőtti 51 százalékkal. A legfeljebb 49 főt foglalkoztató kisvállalatok körében a home office-ra a munkaadók 32 százaléka ad lehetőséget, egy éve ez az arány még 46 százalék volt. A nagyvállalatoknál viszont gyakrabban és hosszabb ideig dolgozhatnak otthonról a munkavállalók, mint 2022-ben. Szinte minden 500 fő feletti cég kínál otthoni munkavégzést, havonta a tavalyinál több, átlagosan 7,1 napot.

Vita a tervezett reklámtilalomról

Cem Özdemir, Németország szövetségi kormányának agrárminisztere (zöldek) azért harcol, hogy a német gyerekek kevésbé legyenek kitéve az édességreklámoknak. A korábban a kannabisz legalizálása mellett is kiálló politikus szerint a túl sok cukrot, zsírt és sót tartalmazó termékek reklámozásának tilalmát a televízióban azokra az időszakokra kell összpontosítani, amikor különösen sok, 14 év alatti gyermek néz tévét. 

A Zeit.de szerint Özdemir konkrétan azt javasolja, hogy a reklámtilalmak hétköznap 17 órától 22 óráig, szombaton 8 és 11 óra között, vasárnap 8 és 22 óra között lépjenek érvénybe. Habár a németek többsége és a fogyasztóvédelmi szervezetek is egyetértenek az elképzeléssel, a liberális FDP párt bírálja a tervezett reklámkorlátozásokat, és más intézkedéseket vár a gyermekek elhízásának megelőzésére, amellyel az élelmiszer- és a reklámipar lobbija miatt a konzervatív CDU-párt is egyetért. Szerintük a törvénynek az általános tiltások helyett elsősorban a több testmozgás és a helyes táplálkozás oktatására kell összpontosítania.

Ausztria: több szabadság, jobb fizetés a szállodaiparban

Példaértékű külön-megállapodás született az osztrák turizmusban, amelyet a Magyarországon is jelen lévő Jufa szállodalánc kötött az ágazatban működő VIDA szakszervezettel. Ausztriában a bérviszonyokat ágazatonként és tartományonként eltérő, ám kötelező érvényű kollektív szerződések garantálják.

A kollektív szerződések feltételeitől csak a munkavállaló javára térhetnek el a cégek. Az ötven szállodával és ezer alkalmazottal működő, osztrák Jufa szállodalánc most magasabb fizetésekről és jobb keretfeltételekről kötött megállapodást a fenntartható munka- és életpálya modellek elterjedése érdekében. Eszerint a hotellánc alkalmazottainak 15 év szolgálati idő után hat hét fizetett szabadság járhat, emellett havonta biztosítanak számukra fix szabad hétvégét és a vasárnapi munkavégzésért járó pótlékot.

A grazi székhelyű Jufa ausztriai munkavállalóinak szeptembertől a jelenleg a szektorban általánosan érvényes 1800 euró helyett 1900 euró lesz a havi bruttó minimálbére, amely 2024. május 1-től 2 ezer euróra emelkedik. A Kleine Zeitungnak nyilatkozó Gerhard Wendl, a Jufa Hotels vezérigazgatója abban bízik, hogy más szállodaláncok is követik a példájukat, mivel a köztudottan létszámhiányos turizmusban ez vonzóvá teheti az álláslehetőségeket.

Folyik a sör és az ásványvíz a sógoroknál

Nem meglepő, hogy az elmúlt hetek hőhullámainak egyik legnagyobb haszonélvezője Ausztriában az ásványvízipar. A Kronen Zeitung arról számolt be, hogy erre nagy szüksége is van a gyártóknak, mivel a turistahiánnyal, bezárásokkal terhelt Covid-időszak óta az ásványvizek éves eladásai csaknem 100 millióval 644 millió literre apadtak, míg az egy főre jutó fogyasztás az átlagos, 90 liter felettiről 80-84 literre esett.

Jelenleg akár 700 ezer palackot is szállítunk naponta – nyilatkozta a lapnak Vitezslav Stanek, a Waldquelle ügyvezető igazgatója, míg Herbert Bauer, a Römerquelle vezetője azt jelezte: a hőmérő minden 0,5 százalékos emelésével napi 15 ezer literrel nőnek az eladásaik. A Vöslauer-nél körülbelül 25 ezer hektoliterre nőtt a napi töltőkapacitás, ami kétszerese az eddigi átlagnak.

Az emelkedő árak miatt ugyanakkor a fogyasztók érzékenyek, és egyre inkább a saját márkás termékek felé fordulnak, amelyek a bolti eladások több mint 30 százalékát teszik ki, míg a gyártók márkáira állandó akciókat hirdetnek.

A gyártók szerint idén sem sikerül teljesíteniük a 2019-es értékesítési szinteket, amelyen a mesterséges édesítőszerekről zajló vita sem lendít nagyot.

A sörfogyasztásban élen járó osztrákok ugyanakkor továbbra sem hoznak szégyent a hazájukra: az Exxpress.at felmérése szerint míg Németországban és Írországban a nemzeti hagyományok és a társasági élet kihagyhatatlan része a sör, addig a fogyasztásban Ausztria lakosai is jól állnak.

Az egy főre eső, azaz fajlagos éves sörfogyasztást mérő összehasonlítás szerint Csehországot és Írországot követően Ausztria áll a képzeletbeli dobogó harmadik helyén, évi több mint 100 literes fogyasztással. A sógorokat Németország és Lengyelország követi, míg az osztrákok fogyasztásának kétharmadát produkáló magyarok a lista 24. helyén állnak a sörivók világranglistáján.