Magyarország Európai Unióhoz (EU) történt csatlakozását követően a kérelemre induló földhivatali eljárásokban kötelezővé vált a jogi képviselet. Mivel a földhivatali eljárás csaknem mindig kérelemre indul, e módosítás alapján úgy tűnhet, hogy ezentúl a földhivatali eljárások döntő többsége – ideértve az olyan egyszerű eljárásokat is, mint például a jogosultak lakcímváltozásának bejegyzése – kizárólag jogi képviselő útján volna lefolytatható. A jogi képviselet ilyen széleskörű kötelezővé tétele a gyakorlatban nehezen lenne kivitelezhető, és mind az ügyfelek, mind a földhivatal számára nehézséget jelentene. E probléma elkerülése érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kibocsátott egy tájékoztatót a földhivatali kötelező jogi képviselet terjedelmének értelmezése tárgyában. E tájékoztató szerint a jogi képviselet a kérelemre induló földhivatali eljárások közül azokban kötelező, amelyek az ingatlanra vonatkozó jogok (például a tulajdonjog, a jelzálogjog) és jogilag jelentős tények (például a tulajdonos kiskorúsága) bejegyzésére irányulnak. Következésképpen a jogi képviselet az ingatlannal kapcsolatban nyilvántartott adatok változásával kapcsolatos eljárások esetében – mint például az ingatlan művelési ágának megváltozása, lakcímváltozás – nem kötelező. Nem változott az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény azon rendelkezése, amely az ingatlanra vonatkozó meghatározott jogok, elsősorban a tulajdonjog (valamint például haszonélvezeti jog, jelzálog) földhivatali bejegyzését kizárólag közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján teszi lehetővé. A fent leírt módosítás következtében természetesen az e jogokkal kapcsolatos eljárások is csak jogi képviselet útján folytathatók le. Fontos, hogy az ügyvédi törvénynek az uniós csatlakozást követően hatályba lépett módosítása következtében az olyan (bírósági vagy más hatóság előtti) eljárások során, ahol ügyvéd által ellenjegyzett okirat alapján kerül bejegyzésre valamely jog vagy tény – így a földhivatali eljárásban is –, az eljárás során kizárólag az az ügyvéd képviselheti az ügyfelet, aki a szóban forgó okiratot ellenjegyezte. Nincs tehát lehetőség arra, hogy a földhivatali eljárásban az alapul szolgáló okiratot ellenjegyző ügyvéden kívül mást bízzunk meg jogi képviseletünk ellátásával. Bár az ügyvédi törvény jogharmonizációs célú módosítása a magyar ügyvédekkel azonos eljárási lehetőséget biztosít az európai közösségi jogászok számára – vagyis az EU egy másik tagállamában ügyvédként nyilvántartásba vett jogászok számára – és így az európai közösségi jogász is jogosulttá válik az okiratok korlátozás nélküli ellenjegyzésére, az olyan ügyekben, ahol a jogi képviselet kötelező, az európai közösségi jogász kizárólag akkor járhat el, ha a Magyar Ügyvédi Kamara valamely tagjával előzőleg együttműködési megállapodást kötött. Változatlan az ingatlan-nyilvántartási törvénynek az a rendelkezése is, amely szerint a jelzálogjog (önálló jelzálogjog) bejegyzésére és törlésére a hitelintézet által cégszerűen aláírt magánokirat alapján is sor kerülhet. Fontos azonban felhívni a hitelintézetek figyelmét arra, hogy a csatlakozástól fogva – a földhivatali törvény módosítása következtében – ügyvédi (jogtanácsosi, közjegyzői) képviseletre van szükségük a jelzálogjog alapítására, illetve megszüntetésére irányuló földhivatali eljárás során.