A felperes keresetlevelet nyújtott be az alperes ellen, amelynek alapján az elsőfokú bíróság bírósági meghagyást bocsátott ki. Az alperes ellentmondással élt. A felperes ezt követően bejelentette, hogy eláll a keresettől, és mindezt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az alperes nem igényel perköltséget. Az elsőfokú bíróság felhívására az alperes úgy nyilatkozott, nem ellenzi a per megszüntetését, ám perköltséget bizony kér. A döntéshozó fórum a pert megszüntette, a felperest pedig kötelezte az alperes ügyvédje munkadíjának megfizetésére. Indokolása szerint a felperes elállt a keresetétől és kérte a per megszüntetését, amelyhez az alperes hozzájárult, ezért a bíróság a Polgári perrendtartás (Pp.) 157. § e) pontja és a Pp. 160. § (1) bekezdése értelmében a pert megszüntette és a felperest marasztalta az alperes perköltségének viselésében. A felperes fellebbezett és kérte a végzés hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy a perre az alperes okot adott, és csak az alperes utólagos teljesítése folytán állt el a keresetétől, ezért méltánytalan lenne a felperest az alperes költségeiben marasztalni. Az alperes értelemszerűen a döntés helybenhagyását kérte. A másodfokú tanács úgy döntött, hogy a fellebbezés alapos. A Pp. 157. § e) pontja szerint a bíróság a pert megszünteti, ha a felperes keresetétől elállott, vagyis a keresettől elállás a felperes olyan (egyoldalú) eljárásjogi rendelkező cselekménye, amellyel azt juttatja kifejezésre, hogy a per folytatását és érdemi befejezését nem kívánja. Az elállásra vonatkozó nyilatkozatnak határozottnak kell lennie, ki kell terjednie a teljes kereseti kérelemre, és nem köthető semmilyen feltételhez. A másodfokú bíróság megállapította: a felperes keresetétől történő elállását feltételhez kötötte, azaz csak abban az esetben áll el, amennyiben az alperes perköltséget nem igényel. Ebben az esetben a felperes elállása nem tekinthető határozottnak és egyértelműnek, ezért joghatás kiváltására nem alkalmas, így a per megszüntetésének nincs helye. Ami a perköltség további lehetőségeit illeti, a bíróság kifejtette: a Pp. 160. §-a alapján a keresettől elállás miatt, ha a felperes nem köti azt feltételhez, köteles az alperesnek – annak igénye esetén – a perrel felmerült költségeit megfizetni. Ez esetben a bíróságnak nincs lehetősége annak vizsgálatára, hogy az alperes a perre okot adott-e vagy sem. Amennyiben a felperes úgy dönt: az eredeti követelésére nem, de perköltsége megtérítésére igényt tart, nem elállásnak, hanem a keresetnek a perköltség összegére történő leszállításának lehet helye. Ez esetben a bíróságok a felek által előadott tények és rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján, a Pp. 206. §-ában foglalt bírói mérlegelés alapján a perköltség vonatkozásában ítélettel fognak dönteni – mutatott rá a Fővárosi Bíróság.