A plázastopról egy 2004-ben elfogadott kormányhatározat rendelkezett, amely arra kötelezte a beruházókat, hogy hatástanulmányt készítsenek arról, hogy az áruháznyitásnak milyen urbanisztikai, társadalmi, gazdasági és kereskedelmi hatásai lesznek az adott településen, megindokolva a helyválasztást. A dokumentumot jóvá kellett hagynia a helyi önkormányzat, a szakmai és érdekképviseletek, valamint a fogyasztóvédelem tagjaiból álló bizottságnak is. A plázanyitáshoz emellett szükség volt adott esetben a szomszédságban már működő áruházak jóváhagyására is. Az Európai Bizottság már egy éve követeli Bukaresttől a jogszabály eltörlését, mivel az korlátozza a piaci versenyt, előnyt biztosítva a már működő áruházaknak. Helyi piaci szereplők szerint az IMF-hitel soron következő részletének folyósítását a korlátozás feloldásától tette függővé a Valutaalap, amit a májusi tárgyalások során meg is ígért Bukarest.
Legolvasottabb
Március 1-jén minden megváltozik a lakáspiacon
Ha beindulnak végre a gigagyárak, Magyarország a mennybe megy
Történelmi zakó után: mi lesz most az arannyal és az ezüsttel?
Az éj leple alatt elloptak 7,5 kilométer vasúti kábelt Balassagyarmatnál
Orbán Viktor AI által gyártott videóval riogatja követőit
Furcsa dolgokról számoltak be a kecskeméti Mercedes-gyár munkavállalói
Tucatnyi pártot vettek nyilvántartásba a választásokra, de az MSZP-nek se híre, se hamva
Brutális leépítés: 16 ezer ember kapott ma felmondólevelet
Tovább dagad az Epstein-botrány: Bill Gates és Elon Musk neve is szerepel az aktákban