A lakáspiaci tendenciák jól láthatóak a nem lakott lakások adataiból, a fővárosban ugyanis 13 százalékról 12 százalékra csökkent, a községekben viszont 12,5 százalékról 14,9 százalékra nőtt a lakatlan lakások aránya. 2011-ben több mint 118 ezer lakás állt üresen a fővárosban, számuk 2016-ra 10 százalékkal 107 ezerre csökkent, mivel a fokozott kereslet és az áremelkedés miatt ezeknek a lakásoknak egy része visszakerült a piacra. A statisztikából látszik, hogy az ingatlanpiac legértékesebb településein növekszik legkevésbé az üresen álló ingatlanok aránya - elemzi az adatokat a portál szakértője, Balogh László.

A községekben lévő ingatlanok üresedésében az öregedő és a csökkenő népesség, a munkalehetőségek hiánya játszik szerepet, amellett, hogy nőtt a nyaralóként használt, csak idényszerűen lakott ingatlanok száma.

Kapcsolódó

Stabilabbá tehetnék a piacot az üres lakások

Ha a fővárosi és a nagyvárosi üres lakások megjelennének a kínálatban, kiegyensúlyozottabbá tehetik a piacot, és enyhíthetnék a drágulás ütemét. Különösen azért, mert Budapesten és a vidéki nagyvárosokban 2016-ban egyaránt 60-60 ezer olyan nem lakott lakás volt, amelyek alapterülete 30-60 négyzetméter, márpedig ez a méret nagyon népszerű a vevők körében - vélik az elemzés készítői.

Ugyanakkor a nem lakott lakások értékét országszerte nehéz megbecsülni, mivel nagyon eltérő állapotú, felszereltségű, komfortfokozatú és elhelyezkedésű lakásokról van szó, jelentős részük pedig korszerűtlenebb az átlagnál. Becslés szerint az értékük azonban legalább 2-3 ezer milliárd forintra rúghat országos szinten. (Mire költik a lakáshitelt a magyarok?)

Képünk forrása: Shutterstock