A pandémia gazdasági hatásainak legnagyobb vesztese ingatlanpiaci szempontból Budapest volt. Az egyre aktívabb befektetői aktivitás és az idegenforgalom fokozatos helyreállása miatt az idei évben mégis a fővárosi ingatlanpiac erősödését várja a Duna House.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint ugyan a 17 ezer budapesti tranzakció harmadával több, mint 2020-ban, mégis jelentősen elmarad a 2015-2018 között jellemző szinttől.

Kapcsolódó

A tranzakciószám mellett a lakásárak is növekedtek

A panelek esetében, 11 százalékos drágulást követően 32,7 millió forintra, a téglalakásoknál pedig 10 százalékkal, 50,5 millió forintra emelkedett éves szinten a fővárosi ingatlanok átlagára az ingatlanközvetítő adatai alapján.

A fővárosi agglomerációban még jelentősebb volt a drágulás a KSH adatai szerint: ebben a térségben az átlagár 49,5 millió forintra nőtt, ami 32 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi árszintet. Az agglomeráció szektoraiban 26,8-38,7 százalék között alakult az áremelkedés mértéke, a legdrágább a nyugati, míg a legolcsóbb a délkeleti szektor volt 65, illetve 41,3 millió forintos átlagos lakásárral.

A kisebb, vidéki települések lakáspiacát kevésbé érintette a koronavírusjárvány, sőt, inkább felpörgette azt – véli Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A nagyvárosi lakásokban ragadt családok ugyanis szabadságra vágytak a bezártság idején, így elsősorban kertkapcsolatos házakat, vagy legalább erkéllyel, terasszal rendelkező lakásokat kerestek új otthonuknak.

Ennek következtében az átlag feletti ütemben drágultak a vidéki ingatlanok tavaly január és szeptember között, 2020 azonos időszakához viszonyítva. A megyeszékhelyeken például 8 százalékos is lehetett ennek mértéke egy használt lakás esetében, így megközelítve a 23 millió forintos átlagárat - magyarázta Benedikt.