300/D. § (1) Az az értékpapírtitok megtartására köteles személy, aki értékpapírtitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) jogtalan előnyszerzés végett, b) befektetési szolgáltatónak, tőzsdének, illetőleg elszámolóháznak vagy másnak hátrányt okozva követik el. (3) Nem büntethető az értékpapírtitok megsértése miatt, aki a 303. §-ban meghatározott pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt. A bűncselekmény jogi tárgya az értékpapír tulajdonosa vagy kezelője üzleti titkának megóvásához fűződő érdek. Elkövetési tárgy az értékpapírtitoknak minősülő adat. Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatóval, árutőzsdei szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik. A háttérnorma pontosan meghatározza azt is, hogy meddig tekinthető értékpapírtitoknak egy adat . Elkövetési magatartás az illetéktelen személy részére történő hozzáférhetővé tétel. A hozzáférhetővé tétel olyan magatartást jelent, melynek eredményeként illetéktelen személy megismerheti az értékpapírtitkot, vagy az értékpapírtitok ilyen személy birtokába kerülhet. A bűncselekmény megvalósítható aktív és passzív magatartással egyaránt. Mivel a törvényhozó magatartási tényállásban szabályozta a vizsgált deliktumot, ezért az befejezetté válik a hozzáférhetőség megteremtésével, a bűncselekmény megállapításának nem feltétele, hogy az illetéktelen személy ténylegesen birtokába jusson az értékpapírtitoknak. Az "illetékes" és "illetéktelen" személy fogalmát illetően a háttérnorma segíti az eligazodást: Értékpapírtitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körét pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; b) e törvény az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad; c) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. A b) pontban foglaltak alapján az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a tőzsdével és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, valamint a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, c) csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval, d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a feladatkörében eljáró ügyészséggel, e) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal, f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, h) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, az árutőzsdei szolgáltatóhoz, a befektetési alapkezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez intézett írásbeli megkeresése esetén. Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság és tőkepiaci felügyeleti tevékenységet ellátó szervezet írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetési alapkezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási nyilatkozatot. Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetési alapkezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot. A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban, jegybanki rendelkezésben a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult értékpapírtitokhoz jutni. A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla a) kábítószer-kereskedelemmel, b) terrorizmussal, c) illegális fegyverkereskedelemmel, d) pénzmosással, e) szervezett bűnözéssel áll összefüggésben. Nem jelenti továbbá az értékpapírtitok sérelmét - az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; - az értékpapírszámla-tulajdonos nevére, értékpapírszámlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás; - a befektetési szolgáltató részéről a központi hitelintézeti hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a befektetési szolgáltatónak a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás; - a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosító intézetnek a biztosítási szerződés tejesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás; - a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet egymás közötti adatátadása; - a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő által a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha az ügyfél (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve biztosítottak a külföldi félnél, valamint az annak székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal; - a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza a külföldi felügyeleti hatóság által aláírt titoktartási záradék szükségességét; - a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési szolgáltatóban, az árutőzsdei szolgáltatóban, a befektetési alapkezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás; - a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása; - a Felügyelet által- az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával- a befektetési szolgáltatókról, az árutőzsdei szolgáltatókról, a befektetési alapkezelőkről, a tőzsdéről, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása 1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal; 2. a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére; - a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság részére; - a bankcsoporton, pénzügyi holdingon, vegyes tevékenységű csoporton belül az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi előírások teljesítése érdekében történő adatátadás. A bűncselekmény alanya tettesként csak az értékpapírtitok megtartására köteles személy lehet. Ha ezeken a személyeken kívül más személy jut értékpapírtitok birtokába, az nem követheti el a bűncselekményt, de az értékpapírtitkot nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési szolgáltatónak, árutőzsdei szolgáltatónak, befektetési alapkezelőnek, tőzsdének, és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek vagy azok ügyfeleinek hátrányt okozzon. Ez a bűncselekmény is csak szándékosan követhető el. A bűncselekménynek két minősített esete van: súlyosabban minősül a cselekmény a jogtalan előnyre mint motívumra tekintettel. Előnynek minősül minden olyan változás, amely a korábbinál kedvezőbb helyzetet eredményez (azaz itt sem pusztán vagyoni előnyről van szó). Szintén súlyosabban minősül a cselekmény, ha befektetési szolgáltatónak, tőzsdének, illetőleg elszámolóháznak vagy másnak hátrányt okozva követik el. A hátrány fogalma alatt sem csupán a vagyoni hátrányt kell érteni, bár valószínűleg az esetek döntő többségében ez lesz a súlyosabb minősítés alapja. A törvényi tényállás tartalmaz egy büntethetőséget kizáró okot is. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény szerint pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény esetén a pénzügyi szervezet vezetője, valamint alkalmazottja köteles haladéktalanul az ügyfelet kétmillió forintban meghatározott értékhatárra tekintet nélkül azonosítani, és a pénzmosás gyanújáról az ORFK-nál erre kijelölt személynek bejelentést tenni . A bűncselekmény büntethetősége 1997. szeptember 15-e óta hatályos, de az idáig ismertté mindösszesen tíz körüli bűncselekmény nem jelent komoly büntetőjogi fenyegetettséget, ez a tényállás is inkább csak a "létével fenyeget"… VII. Összefoglalás A vizsgált három bűncselekmény közös jellemzője tehát a háttérnorma azonossága, valamint az évente ismertté vált esetek csekély száma. A tőkepiacra vonatkozó új szabályozás a büntetőjogi rendelkezéseket nem változtatta meg radikálisan, de a gazdaságnak ebben a szegmensében nem is a büntetőjogi eszközök segítségével kell megoldani a konfliktusokat. A vizsgált három tényállás közül az első szinte feleslegesnek mondható, a harmadiknak nem indokolt a különállása, össze lehetne vonni egy generális "titoksértő" bűncselekményben több más, hasonló tényállással, mint amilyen például a banktitok megsértése és az üzleti titok megsértése. A bennfentes értékpapír-kereskedelem külön bűncselekményként való megtartása indokolt, itt a látencia csökkentése lenne kívánatos, hiszen valószínűleg az elkövetett bűncselekmények többsége nem jut a hatóság tudomására. A büntetőjogi szabályozás szükségessége általános értelemben abból eredeztethető, hogy a feladatainak (a társadalom védelme, a nevelés és a megtorlás ) megvalósításához elengedhetetlenül fontos az az erőteljes eszközrendszer, amit csak e jogág segítségével lehet mozgásba hozni. A gazdasági büntetőjog szükségessége elsősorban a gazdaságpolitikai célokból eredeztethető, azaz vannak olyan esetek, amikor a más jogágak által biztosított eszközrendszer nem elegendő a gazdasági élet rendjének és a gazdasági fejlődés biztosításának a fenntartásához. Generálisan nézve "a jogszabályok hatékonysága nem más, mint érvényesülésük tényleges eredménye és ama társadalmi célok közötti viszony, amelyek elérésére megalkották őket." A büntetőjog hatékonysága tehát a következőképpen definiálható: egy büntető jogszabály annál inkább hatékony, minél inkább képes - a társadalom védelme érdekében - a generális és a speciális prevenció megvalósítására. A gazdasági büntetőjog hatékonysága tehát ma nem kielégítő, a társadalom szempontjából káros cselekmények elkövetésének megakadályozásához szükséges visszatartó erő sajnos az esetek többségében nem elégséges. A megoldás büntetőjogi szemszögből nézve nem a szankciók szigorítása, hanem következetesebb és határozottabb érvényesítése lenne, hiszen régóta tudjuk, hogy "a bűnök egyik legerősebb fékje nem a büntetések kegyetlensége, hanem azok elmaradhatatlansága" . Megoldást jelenthetne a bennfentes értékpapír-kereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatban (rövid távon) a titkosszolgálati eszközök intenzívebb alkalmazása, ami azonban alkotmányossági aggályokat is felvethet. Hosszabb távon csak a nyomozó hatóságok személyi állományának célirányos, magas szintű továbbképzése javíthatna a felderítési hatékonyságon. Végül a gazdasági élet egésze szempontjából megoldást jelenthetne a problémára az üzleti etikának a nyugati kapitalista országokban tapasztalhatóhoz hasonló mértékű elterjedése és érvényesülése is, hiszen "legújabb kori történelmünkben talán még sohasem állott egymástól ennyire távolgazdaság, jog és erkölcs" , ennek elemzése azonban túlmutat e tanulmány határain… Dr. Gál István László Dr. Gál István László 2001-ben végzett a PTE Állam- és Jogtudományi Karán. Azóta a PTE ÁJK Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékén PhD hallgató, valamint 1998 óta nappali tagozatos közgazdászhallgató a PTE Közgazdaságtudományi karán, pénzügyi eszközök és intézmények szakon. Kutatási területe a gazdasági büntetőjog.