Az üzleti kapcsolatokban – ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is – tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni tilos. Ezen magatartásnak gyakori megvalósulási formája az indokolatlan különbségtétel a versenytársak között. Így valamely üzleti partner teljesen más és kedvezőbb feltételekkel vehet részt az áru elosztásában (például az eladási árak alkalmazásával), nem az általános kondíciók vonatkoznak rá, vagy rendszeresen indokolatlanul kedvezményekben részesül. Az indokolatlan előny kikötése, illetve a hátrányos helyzet elfogadtatása magában foglal minden olyan versenyjogilag releváns cselekményt, amely az adott üzleti kapcsolatban indokolatlannak minősíthető. A Gazdasági Versenyhivatal által már elbírált számtalan ügyből egyértelműen kiderül, hogy a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozásnak tilos megkülönböztetni partnereit úgy, hogy a jobb kondíciók eléréséhez szükséges valamennyi feltételt az egyik partner teljesítette, azonban ennek ellenére rosszabb elbírálás alá esik, mint a másik partner. Mindez jelen esetben az elosztási résztvevői kör szűküléséhez vezet. Tilos a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni. A gazdasági erőfölényes helyzet és a visszaélésszerű magatartás alkalmas a versenytárs piacról történő kiszorítására, hiszen például egy elosztói struktúra gyors ütemű átalakítása által egyáltalán nem biztos, hogy a fogyasztók ellátása nem lesz akadozásokkal teli. Tilos indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától. Tilos a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni. Alkotmányos alapjog a vállalkozás joga és a gazdasági verseny szabadsága, azonban a gazdasági versenynek mentesnek kell lennie minden tisztességtelen versenykorlátozó magatartástól. Ha valamely vállalkozó a piacon erőfölényben van, az nem jelenti azt, hogy az árak és a szerződéses feltételek meghatározásánál nem kell tekintettel lennie a versenytársakra. Az erőfölényben lévő vállalkozónak fokozott gondossággal kell eljárnia üzleti kapcsolataiban, így nem zárkózhat el indokolatlanul az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat kialakításától, illetőleg fenntartásától. Mindezt a Tpvt. nem szerződéskötési kötelezettségként értelmezi s nem a szerződéses kapcsolatok ésszerűtlen fenntartására vonatkozik, hanem azt kell alatta érteni, hogy például a már fennálló üzleti kapcsolat megszakítása nem lehet önkényes, sem visszaélésszerű. A Tpvt. a szerződéskötés és -felbontás szabadságát korlátozza a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozók esetében. Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni úgy is, hogy azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben. A versenyjog a piaci versenyben erőfölényben lévő vállalkozó által kötött szerződés tartalmát korlátozza. A jogszabály erőfölénnyel való visszaélésnek minősíti, ha a cég üzletfeleit indokolatlanul megkülönbözteti. Ide értendő többek között az eladási árak különbözősége is, vagy az eltérő tartamú fizetési határidők, feltételek biztosítása, árdiszkrimináció alkalmazása (ha a költségektől független okok miatt az erőfölényben lévő társaság ugyanazért az áruért különböző árakat alkalmaz üzleti partnereivel szemben). Az unió joga is erőfölénnyel való visszaélésnek minősíti azt a magatartást, amikor valamely társaság erőfölényét arra használja fel, hogy különböző feltételeket szab ugyanazon ügyletért, s ezáltal hátrányos helyzetbe hozza valamelyik partnerét. A bemutatott magatartások mellett az erőfölénnyel való visszaélés megvalósítható a piacra lépés más módon történő megakadályozásával. Ilyen a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására – vagy a piacra lépésük akadályozására – alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árak alkalmazása. Tilos az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől – továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától – függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződéses gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához. Az üzleti titokkal való visszaélés A Tpvt. 4. §-a kimondja, hogy tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni, vagy nyilvánosságra hozni. Az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha azt a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele – a titok megszerzése idején, vagy azt megelőzően – bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg. Bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony. A Gazdasági Versenyhivatal az üzleti titoksértéshez is kapcsolódó, de a 2. §-ban megfogalmazott generálklauzula önálló alkalmazására is alapot adó körülménynek minősítette a „munkaerő-csábítást”. A munkaerő-csábítás esetében nem egyszerűen a munkahely-változtatásra való rábírásról van szó, hanem annak az üzleti tisztességtelenséget megalapozó módjáról. Ilyen például az, ha egy társaság a saját költségén betaníttat és foglalkoztat munkavállalókat, és ezeket a betanulást és az üzleti titkok megismerését követően éppen ismereteik felhasználása végett a versenytárs alkalmazza. A bojkottfelhívás és hírnévsértés közötti kapcsolat A Tpvt. 5. §-a szerint tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását szolgálja. A bojkott nem más, mint a piaci kapcsolatok megzavarásának egyik sajátságos formája. Megvalósulásának esete, ha a versenytárs vagy üzleti partnere az érintett vállalkozás tudomása nélkül olyan tartalmú leveleket küld ki, amely a kialakított piaci kapcsolatokat megzavarja, s az érintett vállalkozásnak a szerződéses partnereivel való gazdasági kapcsolata felbontására alkalmas. A választott módszer – a levélben foglaltak esetleges valódisága ellenére is – tisztességtelen piaci magatartás megvalósítására alkalmas. Nem megengedett, hogy harmadik személyek gazdasági mérlegelésen kívül eső eszközökkel befolyásolják a vállalkozások szerződéses kapcsolatait és azok alakítására bármilyen ráhatást gyakoroljanak. A bojkottfelhívás egyidejűleg alkalmas lehet a bojkottált személy hírnevének rontására. A törvény példálózva sorolja fel a hírnévsértés elkövetési magatartásait, így valótlan tény állítása vagy híresztelése, valós tény hamis színben történő feltüntetése és a versenytárs jó hírnevének vagy hitelképességének sértése vagy veszélyeztetése egyéb magatartással. A bírság intézménye Magyarországon és az Európai Unióban Magyarország kereskedelmi szempontból a meglévő társulási szerződések szerint nem határolható el az Európai Unió területétől. Az unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező társaság által elkövetett versenyjogsértés nem minősíthető az Európai Unió területén kívüli ügynek, jelenségnek. A Tptv. – többek között – bírsággal rendeli büntetni azon személyeket, akik a versenytörvény rendelkezéseit megszegik. A bírság többszörös törvénysértés esetén halmozottan is kiszabható. A bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására – tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg. A bírság alapösszegét a törvényszegés súlyosságát és időtartamát figyelembe véve határozzák meg. A súlyosságnál figyelembe kell venni a jogsértés jellegét, a felmérhető piacra gyakorolt hatását és a kérdéses földrajzi piac nagyságát. A jogszabálysértés lehet csekély mértékű, komoly mértékű és nagyon komoly mértékű. Az Európai Unió területén a csekély jelentése: a kereskedelmi korlátozások lokális piaci hatással bírnak, a közösség piacának viszonylag korlátozott részét érintik. Ez esetben a bírság 1 ezer ECU-től 1 millió ECU-ig terjedhet (ma már euró – a szerk). A komoly jogszabálysértés keményen alkalmazott korlátozásokat, szélesebb körű piaci hatást jelent, amely a közös piac területének nagy részét érinti. Ilyen például az erőfölénnyel történő visszaélés – szállítás elutasítása, diszkrimináció, kizárás, erőfölényben lévő társaságok által alkalmazott árleszállítás a résztvevők piacról történő kizárása érdekében. Ekkor a bírság 1 millió ECU-től 20 millió ECU-ig terjedhet. A jogszabálysértés erősen komoly árkartellek, közös piaci kvóták vagy olyan gyakorlat esetén valósul meg, amely veszélyezteti a piac megfelelő működését. Ilyen például a nemzeti piac felosztása, egyértelmű visszaélés az erőfölénnyel olyan társaságok által, amelyek monopoljoggal rendelkeznek. Ilyenkor a bírság 20 millió ECU fölötti is lehet. A bírság nagyságát természetesen befolyásolja a jogsértés időtartama. Ha az rövid (kevesebb, mint egy év) akkor nem összegnövelő hatású. Ha közepes időtartamú (egy–öt év), akkor 50 százalékkal növelhető az súlyosságért kiszabott összeg. Hosszú időtartamú (öt év fölötti) jogsértésnél az éves forgalom 10 százalékával is növelhető az alapbírság. A bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként értékelendő az ismétlődő jogszabálysértés, az együttműködés hiánya, a jogszabálysértés során vezető vagy kezdeményező szerep, más társaságokkal szemben alkalmazott megtorló intézkedések. A bírságot úgy kell kiszabni, hogy elrettentő hatással bírjon. A bíróság versenyfelügyeleti eljárása A törvény 2–7. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatti (a generálklauzulában megfogalmazott tisztességtelen magatartás, jó hírnév megsértése, üzleti titokkal való visszaélés, bojkottfelhívás) eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe tartozik. Az érdekelt akkor jogosult a bíróság versenyfelügyeleti eljárásának megindítására, ha a jogképességen, perbeli cselekvőképességen kívül a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet. Az érdekelt a keresetben követelheti a) a jogsértés megtörténtének megállapítását, b) a jogsértés abbahagyatását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, c) a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak, d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy – ha ez nem lehetséges – megsemmisítését, továbbá az előállításra szolgáló különleges eszközök megsemmisítését, e) kártérítést követelhet a polgári jog szabályai szerint, illetve f) az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás esetén [21. § c) pont] követelheti a szerződés létrehozását. Amennyiben kereset benyújtására kerül sor, a bíróság az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás megállapítása végett a Gazdasági Versenyhivatalt megkeresi. A Gazdasági Versenyhivatal a megkeresés alapján köteles eljárni, g) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában részt vevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról. A gazdasági verseny tisztaságának általános és szektorsemleges felügyelete a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. Azokban az esetekben, amikor a versenyjogsértés polgári jog által védett érdekeket is sért és a versenyjogi szankció a sérelem orvoslásához nem elegendő, a törvény a versenyjogsértő magatartások megállapítását és különleges szankció alkalmazását a bíróság hatáskörébe adja. A bíróság eljárása a bírság kiszabására is kiterjed. A jogszabály 2–7. §-ába ütköző magatartásra hivatkozással a tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül indítható per. A magatartás tanúsításától számított három év eltelte után perindításnak helye nincs. Ha a kifogásolt magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, akkor az ismertetett határidők mindaddig nem kezdődnek meg, amíg a helyzet (állapot) fennáll. A bíróság versenyfelügyeleti eljárására a törvény rendelkezése folytán a megyei (fővárosi) bíróságnak van hatásköre, a bíróság illetékességét az alperes lakóhelye, illetőleg székhelye alapozza meg. dr. Lehmann Orsolya ÖSSZEFOGLALÓ Alkotmányos alapjog a vállalkozás joga és a gazdaság versenyszabadsága, azonban a modern piaci körülmények között az állam segítsége szükséges ennek fenntartásához, a gazdasági erőfölénnyel rendelkező piaci szereplők visszaélésének megakadályozásához. Az 1996. évi LVII. törvény (Tptv.) alapján a Gazdasági Versenyhivatal hoz döntéseket versenyügyekben. A bíróság versenyfelügyeleti eljárására a törvényben meghatározott esetekben kerül sor. Az üzleti titkok megtartásához minden gazdálkodó szervezetnek fontos anyagi érdeke fűződik, azok tisztességtelen megszerzése vagy felhasználása éppúgy tilos, mint jogosulatlan nyilvánosságra hozatala.