Varga Judit brüsszeli búcsúfellépésén arról beszélt, hogy Magyarország nem támogatja az uniós költségvetés 66 milliárd euróval történő emelését. Mint ismert, az Európai Bizottság június 20-án terjesztette elő a javaslatát, amelyben a hétéves költségvetés megerősítését javasolják.

A következő területekre kérnek plusz pénzt a tagállamoktól:

  • Ukrajna további támogatására 50 milliárd eurót, amelynek azonban nagyobb része hitel;
  • 15 milliárd eurót a migráció, valamint az Ukrajna elleni orosz háború globális következményeinek kezelésére;
  • a Stratégiai Technológiák Európai Platformja számára 10 milliárd eurót, amely a kritikus technológiák terén Európa által betöltendő vezető szerep előmozdítását célozza;
  • egy hatékony mechanizmus finanszírozását a helyreállítási alap megemelkedett kamatköltségeinek kezelésére;
  • az EU igazgatási kapacitásának növelésére, hogy kezelni tudja a tagállamok és a Parlament döntései nyomán 2020 óta felmerült új feladatokat.

Varga Judit az Ukrajnának szánt támogatással kapcsolatban – Orbán Viktorhoz hasonlóan –megkérdezte, hogy hova tűnt az eddigi 70 milliárd eurós támogatás. 

A miniszter kijelentette, hogy minden további támogatást a kisebbségek jogainak garantálásához kell kötni, egyúttal bírálta a bizottságot, amiért úgy kér pénzt Magyarországtól, hogy az még nem jutott hozzá az uniós forrásokhoz, egyúttal leszögezte: nem indokolt a bizottsági apparátusra fordított személyi kiadások növelése sem.

A költségvetés módosítása egyhangúságot igényel a tagállamok körében, vagyis Magyarország élhet a vétójogával.

Kiderült az is, hogy az elnökség novemberben meghallgatást tervez a Magyarországgal szemben folyó, az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás keretében.