A Makronóm Intézet friss, februári felmérésében a februári globális ellátási láncra nehezedő nyomást mérő indexet (GSCPI) vizsgálva megállapította, hogy az a járvány, a háború, az energiaválság és a szankciók hatására kitört korábbi sávjából, de az utóbbi hónapok javulása miatt már nincs messze a korábban jegyzett értékektől.

Az Európai Bizottság friss előrejelzése alapján

Magyarország idén elkerüli a recessziót, jövőre pedig 2,6 százalékos növekedéssel a legjobban növekvő országok között lehet az Európai Unióban.

A legnagyobb kihívás munkaerőt találni

A vállalkozások rövidtávú kilátásait a magas energiaárak, az infláció, valamint a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása befolyásolta leginkább, így többségük kismértékű vagy jelentősebb romlásra számít a külső gazdasági körülményekben.

A saját helyzetük kilátásaiban azonban sokkal bizakodóbbak a cégvezetők: kielégítőnek vagy bizakodásra okot adónak ítélték meg.

Továbbra is feszes a magyarországi munkaerőpiac, a megkérdezett vállalkozások rövid és középtávon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik. Több mint harmaduk tervez létszámbővítést a következő időszakban.

Hogyan hatott a hazai inflációra a külpolitika?

A külső környezet a bizakodással együtt is kihívásokkal teli:

A háború és a szankciók közvetlenül csaknem fele részben, 47,8 százalékban járultak hozzá az inflációhoz.

Az országspecifikus tényezők hatása az inflációnak 52,2 százalékáért felelt decemberben, azonban közvetett módon ezek jelentős része is a háborúval és a szankciókkal függött össze.