Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése szerint az elmúlt években globális szinten is megjelent az igény, hogy a vállalatok ne csak profitmaximalizálásra törekedjenek, hanem figyelembe vegyék az általuk gyártott termék vagy az általuk nyújtott szolgáltatás társadalomra, illetve környezetre gyakorolt hatásait is. Az is elvárás lett, hogy a vállalatok működése megfelelően átlátható legyen.
A fenti szempontok összessége ágyazott meg
az ESG (Environmental, Social and Governance) kialakulásának,
amelyet az Európai Unió immáron jogszabályi szintre emelt.
Arról is írnak, a kormány célja, hogy az uniós kötelezettségeknek történő megfelelés során a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább reflektáló rendszert alakítsa ki a magyar vállalkozások számára. Ezt szolgálja az úgynevezett ESG törvény (2023. évi CVIII. tv.), amely létrehozta a nemzeti ESG keretrendszert. Az ESG törvény értelmében a nemzetgazdasági miniszter felelős azért, hogy létrehozza a Nemzeti ESG Tanácsot, amelynek meghatározó a szerepe az ESG beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározásában.
Annyi derült ki egyébként, hogy Nagy Márton a tanács legutóbbi ülésén kiemelte: a kormányzati kkv stratégia kiemelt intézkedései között szerepel az ESG tudatosság növelése, valamint a fenntartható vállalati működést célzó megoldások bevezetésének ösztönzése a hazai vállalkozásoknál. Szerinte az ESG keretrendszer egyszerű, könnyen betartható szabályokat, valamint proaktív támogatást nyújt a hazai vállalkozásoknak.
A vonatkozó részletszabályok, végrehajtási rendeletek nyáron, illetve ősszel jelenhetnek meg.
A tárcavezető hozzátette: a gazdasági növekedés ütemének tartós fokozásához, a termelékenység növekedéséhez, így a gazdasági fejlettség felzárkózásának folytatásához versenyképes kkv-kra van szükség. A versenyképességnek pedig mára az ESG is a részévé vált, ezért a lehető leghatékonyabb rendszert kell működtetni, amelyben számít a tanács tagjainak munkájára.
Nagy Márton megjegyezte, hogy az ESG szempontok érvényesítését úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb adminisztratív és pénzügyi terhet jelentse a magyar gazdaság szereplőinek.
Épp a héten tartott ESG-Konferenciát az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, ahol Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára is megerősítette, hogy egyelőre csak a keretrendszer létezik, az érintett vállalatoknak szóló kérdőíveket őszre ígérik.
A Konferencián felszólaló amerikai szakértők azonban kritikusak voltak.
Anthony Kim, a Heritage Foundation vendégkutatója szerint nincs az ESG-ben semmi új, már láttuk ezt a filmet. Arra is figyelmeztetett, hogy már a ’70-es években is téma volt, hogy a vállalatoknak nem csak a folyamatos gazdasági növekedésre, hanem a közös társadalmi felelősségre is figyelnie kellene.
A vállalatokra erőltetett, aktivista ESG nem javít a versenyképességen, hanem teher
– vélekedett.
Az Oeconomus szerint az ESG-szabályok megvalósítása gyakran technológiai, infrastrukturális és képzési beruházásokkal jár. A megújuló energiaforrásokra való áttérés, az ellátási lánc fenntarthatóságának fokozása vagy a munkafeltételek javítása költséges lehet. A vállalatoknak fel kell mérniük és csökkenteniük kell a beszállítóik környezeti hatásával, munkaügyi gyakorlatával és etikus irányításával kapcsolatos kockázatokat.
Ez kiterjedt auditálást, a beszállítók bevonását és potenciálisan az ellátási láncok átstrukturálását jelentheti, ami időigényes és költséges lehet
– húzták alá az elemzők.
Ezek a beruházások nem mindig térülnek meg azonnal, ami nehézséget okoz a vállalatoknak abban, hogy egyensúlyt találjanak a rövid távú pénzügyi eredmények és a hosszú távú fenntarthatósági célok között.
A helyzetet csak súlyosbítja, hogy
a pénzintézetek egyre inkább beépítik az ESG-kritériumokat a hitelezési és befektetési döntéseikbe,
ami magasabb finanszírozási költségeket vagy korlátozott finanszírozási lehetőségeket eredményezhet a nem megfelelő vállalkozások számára.
Az ESG-szabályok betartása folyamatos innovációt igényel a termékek és szolgáltatások kínálata, valamint üzleti modellek esetében egyaránt. A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a fenntartható gyakorlatok beépítéséhez, ami megzavarhatja a már bevált üzletmenetet és új készségeket és képességeket igényel.
Ez a hagyományos iparágakban versenyző vállalatok számára lehet igazán nagy kihívás.
A nyugati világ szabályrendszere ez, amely inkább teremt további kihívásokat, mintsem, hogy segítséget nyújtson – érvel az gazdaságkutató.
