Bár a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által várt GDP-növekedés elmaradt, az árrésstop néven ismert szabályozás esetén nagyobb a mozgástere a gazdaságpolitikának. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tárcavezetője az Economx kérdésére a hét elején elárulta, nemcsak kibővítik az árrésstopot a háztartási és piperecikkekre, hanem meg is hosszabbítják az intézkedést,

első lépésben nyár végéig, azután pedig valamilyen formában akár végleg is velünk maradhat a kiskereskedelmi láncok profitmaximumának meghatározása. 

Az árrésstop egyrészt valóban csökkentette az érintett közel ezer élelmiszertermék árát, azonban annak kivezetése azzal a kockázattal járna, hogy az árak azonnal visszapattannának - ez megtörtént az ársapka idején is (erről ITT ÍRTUNK részletesen).

Mindaddig amíg a piaci árak a fogyasztók által reálisnak ítélt, megfizethető áraktól jelentősen eltérnek az állami beavatkozásnak helye van. A kormánynak erkölcsi felelőssége, amihez minden jogi lehetősége adott, hogy a lakosság életszínvonalát emelje

– válaszolta Lentner Csaba közgazdászprofesszor az Economx azon kérdésére, hogy mennyire fenntartható rövid- és hosszú távon egy államilag szabályozott árréssel működő kiskereskedelem.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója szerint ugyanis a kereskedők rendre visszaéltek a helyzetükkel. A 2022-2024 közötti hatósági árszabályozást kijátszották, a helyettesítő termékeket mértéktelenül drágították, amely egy profit-húzta, extra magas inflációt eredményezett Magyarországon. Így a béremelések eredményezte többletkifizetés a felsrófolt árak miatt nem jelentett többlet vásárlóerőt – fogalmazott, hozzátéve: ez 2025 év elejére újra megismétlődött.

Most, 2025 április végén sem vagyok meggyőződve arról, hogy ha a kormány pár héten belül kivezetné a hatósági árrésstopot, úgy a kereskedők ne kezdenének újra mértéktelen áremelésekbe 

– szögezte le Lentner Csaba. Szerinte a fizetőképes kereslet gyarapodása miatt a kereskedők részéről a kísértés adott, így az árrésstopnak helye van a magyar gazdasági szabályozásban.

Azt gondolom, hosszabb távon is tartani kell a hatósági árrésszabályozást, hiszen a tapasztalatok kedvezőek. Az infláció már márciusban csökkent, éves alapon 4,7 százalékot ért el, míg havi alapon stagnálást mutatott. A márciusi adatok szerint az élelmiszerek ára éves szinten 7 százalékkal volt magasabb, havi alapon az árak stagnálnak. Az árrés csökkentés nélkül további élelmiszeremelkedés következett volna be - magyarázta a szakértő. 

Lentner Csaba (balra a második), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője, Balog Ádám, a KAVOSZ elnöke és György László gazdasági stratégiáért felelős kormánybiztos a Macronomx konferenciánkon
Lentner Csaba (balra a második), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője, Balog Ádám, a KAVOSZ elnöke és György László gazdasági stratégiáért felelős kormánybiztos a Macronomx konferenciánkon
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A közgazdászprofesszor felidézte, hogy mára az óriási árrés csökkentés hatására 18,8 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett termékek árai, így az infláció átlagos mértéke is csökkent, konszolidációs pályára került. Tehát az élelmiszer árrésstopra épülő gazdaságpolitikai beavatkozás eredményes, hosszabb távon is működőképes. A lakosság vásárlóerejét fokozza, míg egyidejűleg a kereskedői profit-maximalizálást mérsékli.

Hangsúlyozom, ez nem egy tervgazdasági időkre emlékeztető árszabályozás, hanem a kereskedők által uralt piacokon a hiányzó eladói önmérséklet állami kompenzálása, amikor piacgazdasági viszonyok között a kormány a vásárlók oldalára áll. Azoknak az oldalára kell állni, akik érdeksérelmeket szenvednek mások túlárazásai miatt

– szögezte le.

  • De vajon előállhatnak olyan feltételek, garanciák, melyek mellett biztonságosan ki lehet vezetni az árrésstop szabályozást?
  • Meg lehet-e akadályozni, hogy ne pattanjon vissza az infláció egyből, ahogy az ársapka kivezetése utáni hónapban egyből megtörtént?

Az NKE munkatársa ezeket a felvetéseket másként közelítette meg: szerinte azokon a piacokon, ahol az eladói oldal folyamatosan jelentős erőfölényt mutat, így nincsen valós verseny, az árak nem a kölcsönös előnyökön alapulnak, ezáltal indokolatlan, aránytalan jövedelemelvonás történik a vásárlóktól. Ez a helyzet lett újra Magyarországon 2025 év elejére. Így az árak meghatározásának módját egy jelentős, de álláspontja szerint további bővítendő területekre az állam magához vonta.  

A kereskedők erős profit érdekérvényesítő képességét ismerve jelenleg nem lenne célszerű kivezetni az árrésstopot. Ha az hatékony, akár évekre is fennmaradhat

egyértelműsítette, hozzáfűzte:

sőt, ismerve a lakáspiaci turbulenciákat indokolt a lakáspiacra és az építési anyagokra is kiterjeszteni.

A jelentősebb állampapírpiaci megtakarításokkal rendelkezők jelentős része ingatlanokba fektetett az év elején, aminek az eredményeként az ingatlanszektor és az építőanyag-kereskedők árakat emeltek. Nem lett több egy-egy lakás használati értéke, ám az árak újra jelentősen megemelkedtek. A lakáspiaci árak pedig az infláció alakulásában ugyancsak jelentősek, főleg, ha tömegesek a lakásvásárlások, akár a használt, akár az új építésűek területén. Valószínű, hogy a kormány megvárja még az áprilisi-májusi infláció adatokat, és ha az infláció nem az elvárt szinten csökken azon túl, hogy fennmarad a hatósági árrésstop, az építőanyagokra, lakáseladói szegmensekre is indokolt lesz azt kiterjeszteni – vélekedett. 

A bankokra és a telekommunikációs cégekre utalva Lentner Csaba megjegyezte azt is, hogy a lehetőséget meg kell adni az építőanyagkereskedőknek és az építtetőknek is. Tudnak-e önmérsékletet tanúsítani, avagy nem. Ha erre nem képesek az ingatlanpiacon kínálatot megtestesítők, úgy a kormánynak lépnie kell – húzta alá. 

A kormányzat a jövő héten dönt az árrésstop kiterjesztéséről, és a tervek szerint a május 21-ei kormányülésen határozhatják meg a szabályozás érvényességi idejét.  

Kapcsolódó