Több tízmilliárd forintos kár érhette már a hazai állattenyésztőket a ragadós száj- és körömfájás járvány miatt. A legutolsó vírus kitörést április 17-én mutatták ki a hatóságok egy rábapordányi tehenészetben. A betegség előtte még négy szarvasmarhatartó telepen – amelyek szintén Győr-Moson-Sopron vármegyében találhatók – jelent meg: Kisbajcson, Levélen, Darnózselin és Dunakilitin március eleje és április eleje között.

„Több mint 9100 szarvasmarhát és 7300 sertést kellett felszámolni. Egyedül Kisbajcson 4,5 milliárd forintnyi értékű volt csak a felszámolt állatállomány, és ezen kívül érintett még négy másik telep”.

„A helyszíneken megsemmisült a takarmánybázis, az eszközök, illetve annak ellenére, hogy az állattartásból nincs bevétele a telepeknek, fizetni kell a dolgozók munkabérét is. Ha ezt összeadjuk, akkor ez biztos, hogy több tízmilliárd forint” – fogalmazott lapunk érdeklődésére Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési Intézetének vezetője.

Száj- és körömfájás vírus: megszólalt a kormány az egyetlen megoldásról

Új pályázatot ír ki az Agrárminisztérium a száj- és körömfájás vírus miatt előállt helyzet kapcsán: támogatást nyújtanak az állattartó telepeknek az állategészségügyi és járványügyi infrastruktúra fejlesztéséhez.

Korábban Nagy István agrárminiszter sem tartotta kizártnak azt a gyanút, hogy valamilyen szándékos károkozással kerülhetett a környezetünkbe a járványos vírusok atombombája, a ragadós száj- és körömfájás vírusa.

„Mi sem vagyunk nyugodtak addig, amíg kicsit többet nem tudunk, ugyanakkor nem is szeretnék találgatásokba bocsátkozni.

Nincs egyelőre információnk. A németeknél egy viszonylag elhagyatott területen, ahol nagyon kicsi volt a személyi forgalom, és mindössze néhány bivaly kapta el ezt a vírust, még ott sem tudtak rájönni, hogy az hogyan kerülhetett oda. Feltételezték, hogy talán egy turistával, vagy talán az élelmiszerrel került be a telepre a vírus” 

– mondta a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, aki szerint

nálunk is benne van a pakliban, hogy valaki külsős véletlenül behozta a ragadós száj- és körömfájás vírusát, de az is benne van, hogy valaki szándékosan tette ezt. Nem tudja egyiket sem kizárni.

Az április 17-i rábapordányi esettől számolva újraindul az az időszak, amelyet az egész országban kitörésmentesen kellene átvészelni a marha- és a kiskérődző állattelepeken. A szigorúbb állategészségügyi intézkedések legkésőbb május 31-ig maradnak érvényben.

Fertőtlenítő pont a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábapordány településen 2025. április 17-én. Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán jelentette be, hogy újabb szarvasmarhatelepen igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírusát, a létesítményt zár alá vették, kezdődik a felszámolás. A vírus Rábapordányban jelent meg. MTI/Krizsán Csaba
Fertőtlenítő pont a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábapordány településen 2025. április 17-én. 
Kép: MTI, Krizsán Csaba

Wagenhoffer Zsombor úgy látja, ha ezen a hétvégén túl vagyunk, akkor a lappangási időszak letelik, és amennyiben az azt követő héten sem lesz kitörés, akkor fellélegezhetünk. Május 31. után, ha így marad a helyzet, akkor minden visszaállhat a régi kerékvágásba, ám a piacokat győzködni kell, főleg azokat a körülöttünk lévő EU-tagállamokat, így Ausztriát, Lengyelországot, Csehországot, Horvátországot, Szlovéniát és Romániát, akik

„teljesen szabálytalan módon, Magyarországgal szemben olyan intézkedéseket vezettek be, amit az Európai Bizottság nem engedélyezett nekik, és azokat semmi nem indokolja”.

Bár az uniós szabályozás szerint csak a fertőzéssel érintett, korlátozás alá eső területről nem lehet terméket kiszállítani, mégis Magyarország teljes területéről vonakodnak vásárolni a külföldi és ami még ennél is szomorúbb, még a belföldi partnerek is – mutatott rá a szakember, aki bízik abban, hogy már a jövőhét végén elkezdődhet a kiviteli szankciók oldása külkereskedelmi partnereinknél és mielőbb békében vissza tudunk térni a normális régi kerékvágásba.

Kapcsolódó