A dohányzás, mint egészségkárosító magatartásforma, a lakosság jelentős hányadára jellemző, hiszen 

csaknem minden harmadik felnőtt gyújt rá alkalomszerűen vagy akár naponta. 

A két nem között számottevő a különbség: a dohányzó nők aránya alacsonyabb, mint a dohányzó férfiaké. Mivel a férfiak körében csökkenés tapasztalható, a nőknél viszont nem történt jelentős változás az elmúlt évtizedben, a nemek közötti olló zárulni látszik. 

Már „csak” a tizede dohányzik a várandósoknak

A legutóbb publikált, 2019-ben végzett európai lakossági egészségfelmérés adatai szerint közel 2,4 millió felnőtt dohányzott Magyarországon, többségük napi rendszerességgel. 

A két nem között jelentős eltérés volt: a nők 22, a férfiak 27 százaléka gyújtott rá mindennap.

2000 óta összességében a férfiaknál csökkent, a nőknél stagnált a rendszeresen dohányzók aránya. A 65 évesek és annál idősebbek között lényegesen alacsonyabb a rendszeresen dohányzók aránya (a férfiaknál 12, a nőknél 11 százalék), mint a 18–34 és a 35–64 éves korosztályokban (a férfiaknál 35 és 31, a nőknél 27 és 26 százalék). 

A férfiak körében az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon (37 és 35 százalék), a nőknél Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon (27 és 26 százalék) a legmagasabb a rendszeresen dohányzók aránya. 

A naponta dohányzóké mindkét nemnél (a férfiaknál 18, a nőknél 17 százalék) Budapesten a legalacsonyabb.

A védőnői jelentés (OSAP 2087) szerint a gondozott várandós nők körében a dohányzás enyhén csökkenő tendenciát mutat. A kétezres évek elejét jellemző 14-15 százalékhoz képest a 2010-es évek végén 11-12 százalék, 2023-ban 11 százalék volt a dohányzók aránya a várandós nők között.

Tragikus a halálozási rátánk

Az európai egészségfelmérés 2019-es adatai szerint a rendszeresen cigarettázók hazai aránya európai viszonylatban közepesnek tekinthető, alig haladja meg az uniós átlagot. 

A dohányzás hatását vizsgálva azonban ennél jóval kedvezőtlenebb a helyzet Magyarországon. Többek között azzal összefüggésben, hogy mennyi és – a szervezetre gyakorolt hatását tekintve – milyen minőségű dohányterméket fogyasztanak a rendszeresen dohányzók, illetve hogy az ellátórendszer milyen hatékonysággal tud beavatkozni. 

A dohányzással összefüggő százezer lakosra jutó hazai standard halálozási ráta 2019-ben több mint kétszerese volt az EU-államok átlagának (358,9 és 151,5) 

az Egészségügyi Világszervezet számításai szerint. 

Azok közül az országok közül, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre áll 2019-es adat, hazánkat csak Litvánia múlja felül a dohányzással összefüggő halálozás terén. A mutató értéke ugyanakkor határozottan csökkent az elmúlt évtizedekben: 1980-ban még 570,2, 1990-ben 542,3, 2000-ben 512,9, 2010-ben 425,2, 2018-ban pedig 364,8 volt a százezer főre jutó standardizált halálozási ráta Magyarországon.

A bölcsőhaláltól a társadalmi költségekig

A dohányzás bizonyítottan oksági kapcsolatban áll számos daganatos, szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegség kialakulásával. Fentebb említettük a várandós nők dohányzási arányait, ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy 

az anyai dohányzás számos komplikációhoz vezethet a teherbeeséssel, a terhességgel és a szüléssel kapcsolatban is, és a bölcsőhalál bekövetkezésének kockázatát szintén emeli. 

A dohányzás egyes fertőző betegségek esetében is szerepet játszhat: a HIV-fertőzöttek különösen veszélyeztetettek gyenge immunrendszerük miatt. A tbc-halálozások magas számához is hozzájárul. A dohányzás következtében megromlott egészségi állapot nemcsak az egyén számára okozhat problémát, hanem az egészségügyi ellátások gyakoribb igénybevételéhez és a kiesett munkanapok számának emelkedéséhez is vezethet, ez pedig jelentősen növeli a társadalmi költségeket is.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként fogalmazza meg az egészségkockázatos magatartásformák arányának mérséklését. Az egészségtudatos magatartás az egyének elsődleges felelőssége, a kormányzat számára viszont az egészségre káros termékekkel kapcsolatos tájékoztatás, a tiltás vagy az adóztatás szolgálhat eszközként a lakosság egészségi állapotának javítására, hiszen ezzel csökkenteni lehet az ilyen termékek árversenybeli előnyeit.

Turbótempóban tör fel a hevítéses technológia

Hazánkban 2021-ben a dohányosok 81 százaléka elsősorban hagyományos cigarettát választott, azonban ez az arány két év alatt 70 százalékra esett vissza. Eközben jelentős előretörést értek el az ártalomcsökkentett alternatívák: 

Magyarországon már átlagosan két hagyományos cigarettára jut egy hevítéses termék. 

A szakértők szerint a füstmentes megoldások közül a nikotinpárnák népszerűsége is gyorsan növekszik a magyar fogyasztók körében. A szakértők szerint az égéssel nem járó termékek közül a nikotinpárnák a legkevésbé károsak.

2020 és 2023 között a hagyományos cigaretták eladása több mint 25 százalékkal csökkent, ami havi szinten 150–200 millió szálas visszaesést jelent.

Kép: Economx

Ugyanezen időszak alatt a hevítéses dohánytermékek (például Iqos) eladásai közel négyszeresére nőttek. 2020 januárjában még csak havi 38,3 millió szálat értékesítettek, míg 2024 júliusában és augusztusában már közel 300 millió szálat havonta.

A finomra vágott dohány, az olcsóbb, sodorható dohánytermékek eladása is csökkenő tendenciát mutat. 2023-hoz képest havi szinten 20–30 tonnával, míg 2020-hoz képest 80–100 tonnával kevesebb fogy ezekből a termékekből.

Hozzá kell tenni azonban, hogy a feketepiac is jelentős szerepet játszik a dohánytermékek forgalmában. 2023-ban becslések szerint 500 millió szál illegális cigaretta fogyott Magyarországon, ami torzíthatja a hivatalos statisztikákat.

Megvalósult a legnagyobb magyar bűntény: belehúztak a csempészek

Minden idők legnagyobb összegű hazai jövedéki bűncselekményét tárták fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói. Összesen 156 tonna, 24 milliárd forintot meghaladó értékű illegális dohányterméket találtak a pénzügyőrök.

Kapcsolódó