A hagyományos dohányzás során a dohány égése számos káros anyagot szabadít fel, amely hozzájárul a dohányzással összefüggésbe hozható megbetegedések kialakulásához. Így a füst nélküli világ érdekében kezdeményezett kampányok során a dohányipar igyekszik a hagyományos cigarettától az alternatív, ártalomcsökkentett termékek felé irányítani a fogyasztókat. 

Ahogy azt akár a környezetvédelem, vagy a hulladékgazdálkodás esetében is tapasztalhattuk, úgy a füstmentes technológiák elterjedésénél is valószínűsíthető, a paradigmaváltáshoz nem elég csupán a  szabályozás megléte. Szükség van edukációra is. 

Egyrészt így hatékonyabb lehet az átállás, másrészt visszaszorítható a szabálysértési hajlandóság is; a dohányzás esetében például a feketekereskedelem,

ami nemcsak jelentős áfa és jövedéki adó bevétel-kiesést jelent a költségvetés számára, de komoly népegészségügyi kockázatai is vannak az ellenőrizetlen technológiával készült termékek használatának. 

Mindenesetre a kormányzat lefolytatta a társadalmi egyeztetést a dohányboltban értékesített egyes termékek ismertetésére és bemutatására vonatkozó szabályokról szóló kormányrendeletéről. 

A hivatalos indokolás szerint a kormányrendelet a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény alapján szabályozza az új típusú dohánytermékek (dohányalapú hevített termékek), a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek (nikotinpárnák), az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékeinek (a hevítőkészülékek), valamint a dohányzási célú gyógynövénytermékek (nem dohányalapú hevített termékek)– elsősorban dohánybolton belüli, továbbá zárt elektronikus csatornákon keresztül történő – bemutatását; a termék egyes jellemzőinek ismertetésére vonatkozó tevékenységet.

Ez tehát azt jelenti, hogy

a törvényalkotó lehetőséget biztosít az ártalomcsökkentett termékek bemutatására a nagykorú fogyasztók számára. 

A rendeletben leszögezik, hogy a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény 2013 júliusától az Európai Unió egyik legszigorúbb dohányzás-ellenes keretrendszerét teremtette meg Magyarországon, melynek egyik pillére a szigorúan szabályozott dohánykereskedelmi rendszer bevezetése, és a dohánytermékek kiskereskedelmi értékesítésének zárt, elkülönült dohányboltokba terelése, a másik pillére pedig Európa egyik legszigorúbb dohányreklám-tilalmának bevezetése volt.

Majd elismerik, hogy

miközben a szigorú szabályozás – köztük a dohánytermékek, illetve kapcsolódó termékek reklámozásának tilalma – beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és az Unió tagállamai is egyre inkább ebbe az irányba fordulnak, az is nyilvánvalóvá vált, hogy a dohánytermékek piaca az elmúlt években jelentős mértékben megváltozott azáltal, hogy a dohányipari vállalkozások új, innovatív termékeket hoztak forgalomba. 

Ennek megfelelően hangsúlyozzák azt is, hogy miközben a kormány célja nem is lehet más, mint hogy fenntartsa a szigorú dohányreklám-tilalmat addig a fogyasztók jogaira figyelemmel egyúttal zárt,

szabályozott körülmények között azt is lehetővé kell tenni, hogy az új termékek jellemzőit, valamint azok egészségügyi hatásait a nagykorú fogyasztók szigorúan korlátozott körülmények között megismerhessék akként, hogy a termékek ismertetése ne fordulhasson át reklámozási tevékenységbe.

Ennek érdekében alkották meg azt a szigorú szabályrendszert, mely lehetővé teszi az új típusú dohánytermékek (így az úgynevezett „hevített termékek”), a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek („nikotinpárnák”), az új dohánytermékkategóriák kiegészítő termékeinek (így a hevítőkészülékek), valamint a dohányzási célú gyógynövénytermékek (nem dohányalapú hevített termékek) – elsősorban dohánybolton belüli, továbbá a zárt elektronikus csatornákon keresztül  az előzetesen regisztrált fogyasztók számára  történő – bemutatását az eziránt kifejezetten érdeklődő fogyasztók részére akként, hogy a terméktájékoztatás kizárólag a rendeletben kifejezetten megengedett módon és keretek között, továbbá kizárólag tudományosan megalapozott tények ismertetésével történhet. A terméktájékoztatás közvetlen módon nem irányulhat egy adott dohánytermék-nagykereskedő, illetve az általa forgalmazott márka, termék vagy terméktípus népszerűsítésére vagy értékesítésének előmozdítására vagy a fogyasztás ösztönzésére sem. 

Ez tehát azt jelenti, hogy a kormányzat tudományosan megalapozott tényként kezeli, és innovációnak tartja a dohányipar által ártalomcsökkentettnek nevezett termékek megismerését. 

Egyébként a kormányzat kifejezetten a dohánytermék-nagykereskedő kötelezettségévé teszi annak biztosítását, hogy az egyes tájékoztatási eszközök alkalmazása esetén fiatalkorúak ne férhessenek hozzá a termékismertetésre vonatkozó információkhoz annak ellenére se, hogy ezek a terméktájékoztatások egyébként sem érhetik el a reklámozás szintjét. A jogszabály rendelkezik a dohánytermék-nagykereskedő terméktájékoztatással összefüggő előzetes bejelentési kötelezettségéről is.

Jól jellemzi a kormányzat új szemléletét, ahogy meghatározták a terméktájékoztatás törvényi feltételeit:

  • kizárólag tényszerű és – legalább akkreditált laboratórium vagy szakértő intézmény szakvéleményével, vagy bármely más hiteles módon alátámasztott – kutatási eredményeken alapuló állításokat foglalhat magában,
  • magában foglalhatja a termék megvásárlása után a fogyasztót megillető jogokról – így különösen a jótállás és szavatosság feltételeiről –, a termék karbantartására és a termék tartozékaira vonatkozó tudnivalókról, az ehhez kapcsolódóan igénybe vehető szolgáltatásokról való tájékoztatást is, és
  • közvetlen módon nem irányulhat egy adott dohánytermék-nagykereskedő, illetve az általa forgalmazott márka, termék vagy terméktípus népszerűsítésére vagy értékesítésének előmozdítására vagy a fogyasztás ösztönzésére.

Dohányipari szakértők már régóta szorgalmazzák, hogy összhangba kell hozni a káros hatások csökkentésére irányuló szakmai és tudományos törekvéseket és a piaci szabályozásokat. Abban is egyezés volt, hogy tiltások helyett olyan szabályokra van szükség, amelyek segítik a dohányosokat az ártalomcsökkentés felé terelni. Most Magyarországon ebbe az irányba történt egy komolyabb lépés, hiszen a jogalkotó elismerte a dohányipar törekvéseit, amelyeket az ártalomcsökkentett termékek irányába tettek: a kutatások szerint a hevített termékek akár 90-95 százalékkal, míg a nikotinpárna 99 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsát ki, mint egy hagyományos cigaretta. 

Kapcsolódó