Hivatalosan nincs semmiféle kvóta a külföldi magánszemélyek ingatlanszerzésével kapcsolatban - erősítették meg Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának titkárságán (BFKH). Bár Grespik László, a BFKH vezetője nemrég bejelentette, hogy a külföldieknek származási országonként legfeljebb 20-20 ingatlan eladását fogja engedélyezni, a valóságban külföldiek ingatlanszerzését nem korlátozza semmiféle törvény vagy hivatali rendelkezés. Mindössze annyi változás történt a hivatal munkájában, hogy ezentúl minden igénylést - az ügyintézők által elvégzett megfelelő előkészítés után - a hivatalvezető bírál majd el. Mérlegelés után az esetleges elutasító határozat indoklását az ügyintézők fogalmazzák meg. Az elutasítás indokai főleg adminisztratívak. Ezek közé tartozik például a műemlékvédelmi hivatalok engedélyeinek hiánya, a benyújtott okiratok hiányosságai és az, ha nincs államközi viszonosság. Amennyiben a BFKH megtagadja az ingatlanvásárlási engedélyt, a vevőnek 30 napja van arra, hogy a döntés felülvizsgálatát kérje a Fővárosi Bíróságtól. Molnár Dénes, az Immo Bill Rt. vezérigazgató-helyettese szerint Budapesten az esetleges adminisztratív akadályok nem befolyásolják az árakat, mivel a közhiedelemmel ellentétben a külföldiek ingatlanvásárlásai csak a piac egy csekély szegmensét jelentik. Kerepes Gyöngyi, a Veszprém Megyei Ingatlanközvetítő Hálózat ügyvezetőjének tapasztalatai szerint jelenleg Hévíz, Zala megye és a Balaton-felvidék ingatlanjai a legkeresettebbek a külföldiek körében. A Balaton-felvidéken igen népszerűek a parttól 5-20 kilométerre eső települések parasztházai. A cég nemrég adott el Mencejen egy jó állapotban lévő 150 négyzetméteres házat 350 négyszögöles telekkel, az ára 3 millió forint volt. Népszerű Badacsony és Kenese környéke is. Itt 7,5 millió forintért kínálnak egy télen is lakható, 150 négyzetméteres kőházat a parttól 300 méterre, az 50-60 négyzetméteres, kétszobás házak a part 50-100 méteres körzetében 10 millió forint körüli áron cserélnek gazdát. Lényegesen magasabb árakkal lehet találkozni Sopronban és környékén, pedig Virágh Katalin, az Épinfó Sopron Információs Központ Bt. munkatársa szerint idáig még mindig nem ért el a budapesti ingatlanárhullám. A népszerű Hegykőn például az új építésű, 150-200 négyzetméteres családi házak 30-35 millió forintba kerülnek. Ezek vonzereje a gyógyfürdők közelségében rejlik. Jókora külföldi keresletet lehet észlelni az ipari területek iránt is, amelyek négyzetmétere átlagosan 15 ezer forint plusz áfa áron kapható. Meglepően kedvelt a külföldi vásárlók körében a Fertő-tó és környéke - teszi hozzá Sági Edit, a Tér és Forma Ingatlan Kft. ügyvezetője. Szerinte az utóbbi években egyre-másra tetten érhető az a tendencia, hogy a közlekedés nehézkessége miatt a tehetősebb nyugati polgárok áttelepítik Magyarország keleti felében lakó rokonaikat Sopron 200 ezer forintos négyzetméterárú, új építésű lakásaiba. Ausztriában viszonylag kevés magyar vásárol ingatlant, de akad rá példa, mert sokan arra költik a munkahelyi ingázásból összegyűjtött pénzüket, hogy kiköltözzenek Ausztriába. A határ másik oldalán nincsenek korlátozások a külföldiek ingatlanvásárlására, bárki vehet tetszőleges ingatlant. Burgenland tartományban az új építésű lakások négyzetméterenkénti ára 600 ezer forint körül mozog. Egy lerobbant állapotú, 56 négyzetméteres bécsi belvárosi lakáshoz azonban már 11 millió forintért is hozzá lehet jutni. Vas megyében 1996 óta csaknem 2600 esetben engedélyezték külföldiek ingatlanvásárlását. Ezek fele lakás vagy ház, fele pedig építési telek volt. Külföldi tulajdonba került 179 hétvégi ház is. A megyei közigazgatási hivatal 65 kérelmet elutasított. Öt ügy zárult perrel, ebből négyet már megnyert a hivatal. A perek abból adódtak, hogy tiltott területen szerettek volna ingatlanhoz jutni külföldiek. A forgalom 1997-ben és 1998-ban volt a legélénkebb, amikor 644, illetve 696 engedélyezési határozat született a külföldi kérelmekre. A régió elsősorban a Hegyhát dimbes-dombos, vadregényes vidékének és a híres gyógyfürdőhelyeknek köszönheti a népszerűségét. A 200 lakosú hegyháti Nagytilajból gyakorlatilag magyar-osztrák település lett, miután az ingatlanok közül harminc osztrákok tulajdonába került. A termálfürdőjéről és gyógyszállóiról közismert Sárvár tőszomszédságában, Rábapatyon 600-650 lakóház van, közülük eddig csaknem húszat vásároltak meg külföldiek. Nagy az érdeklődés az ugyancsak a termálfürdőjéről ismert Bük, Borgáta és Mesteri ingatlanjai iránt is. Mesteriben már 80 nyaraló van külföldiek tulajdonában. A megyeszékhely, Szombathely szintén a toplista elején található, de egyre nagyobb az érdeklődés a kőszeg-hegyaljai községek lakóházai, nyaralói iránt is. Az Őrségben sokan szeretnének parasztházat vásárolni, hétvégi házat építeni, de keveseknek sikerül, mert védett terület. A külföldi ingatlanvásárlók között a leggyakoribb a német és az osztrák, de sok az olasz, a svájci és a holland is. A legújabb ingatlantulajdonosok között azonban ausztrál, amerikai, orosz, angol, belga és svéd is akad. R. GY. - L. E. **** KERETBEN **** Amint azt több nyugat-magyarországi ingatlanközvetítő cég illetékese is megerősítette, a BFKH ingatlanszerzéssel kapcsolatos döntéseinek megszigorítása hátterében valószínűleg az áll, hogy az ország nyugati határvidékeinek közelében - elsősorban Sopronban, Kőszegen, Sárváron, Szombathelyen és a gyógyfürdőkhöz közel eső településeken - a zömmel osztrák és német állampolgárok vásárlásai alaposan felhajtották az ingatlanárakat. Amint azt több nyugat-magyarországi ingatlanközvetítő cég illetékese is megerősítette, a BFKH ingatlanszerzéssel kapcsolatos döntéseinek megszigorítása hátterében valószínűleg az áll, hogy az ország nyugati határvidékeinek közelében - elsősorban Sopronban, Kőszegen, Sárváron, Szombathelyen és a gyógyfürdőkhöz közel eső településeken - a zömmel osztrák és német állampolgárok vásárlásai alaposan felhajtották az ingatlanárakat.