Az SZCSM 1998 közepén a Munkaügyi Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium részbeni jogutódjaként jött létre. Az ÁSZ - több évre visszatekintő - jelentése szerint a bevételi és kiadási előirányzatokat minden évben alaposan túlteljesítették az eredeti tervekhez képest. Előbbiek várakozások feletti teljesülésének fő oka 1996-ig az alultervezés, 1997-től pedig a Munkaerő-piaci Alapból év közben juttatott források felmérésében rejlő bizonytalanságok voltak. A kiadási előirányzatok a feladatok bővülése miatt 1996-ban és 1997-ben ugrásszerűen emelkedtek. Ebben az időszakban kerültek vissza a fejezethez a megyei munkaügyi központok és az Országos Munkaügyi Módszertani Központ, de az SZCSM létrejöttével megváltozott feladatstruktúra - a munkaügyi, szociális és gyermekvédelmi feladatkörök társítása - is újabb források bevonását igényelte. A számvevők szerint a minisztérium a vizsgált időszakban csak a költségvetési törvényekben engedélyezett, néhány fejezeti kezelésű előirányzat esetében lépte túl a tervezett összeget. Az előirányzatokat nagyrészt pályázati úton használták fel. Ezzel kapcsolatban a jelentés megjegyzi, hogy a felhasználás rendjéről szóló szabályzat csak 2000-től tartalmazta a pályázati úton, illetve az egyedi kérelmek alapján kimeríthető keret arányát. Az intézményeknek átadott előirányzatok esetében pedig nem oldották meg teljes körűen azok felhasználásának nyomon követését. A fejezeti kezelésű keretekből finanszírozták egyebek mellett a közmunkavégzés támogatását, illetve az ipari szerkezetátalakítási programra felvett világbanki kölcsön visszafizetését. A jelentés megállapítja, hogy az SZCSM a megnövekedett feladatait minimális létszámmal látta el, vagyongazdálkodását a számvevők megfelelően szabályozottnak találták. A tárca üzemeltetési és fenntartási kiadásai a - korábbi munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes utasításával létrehozott - Lánchíd Irodaház Gazdasági Igazgatóságának költségvetésében jelentkeztek. (NAPI) **** KERETBEN **** A dinamikus UPS Az 1999-es költségvetésről szóló törvényben az SzCsM-hez tartozó 16 cím kiadási előirányzatát - többek között a Munkaügyi Kutatóintézetét, az Oktatási és Pihenő Központét, az állami szociális intézetekét - összesen 334,8 milliárd forintban határozták meg. Ebből az alaptevékenységhez kapcsolódó előirányzatokra 40,5 milliárd forintot különítettek el, további 294,3 milliárd forintot pedig a fejezet költségvetésében megjelenő, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásokra fordítottak. A 39 fejezeti kezelésű előirányzat nagyobb része szociálpolitikai célokat szolgált, amelyekre összesen 21 milliárd forintot szántak.