A Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) 1997 szeptemberében jelentette be, hogy bizonyítékai szerint az 1994. novemberében 40 millió forint alaptőkével megalapított Energol Energetikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. vezérkarából többen is közreműködtek olajügyekkel összefüggő adócsalásokban, az ügyben azonban a mai napig nem történt vádemelés. A Fővárosi Főügyészség jelenleg ugyan 2,3 milliárd forint értékű, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntet-tének alapos gyanúját vélelmezi, ám a napokban pótnyomozást rendelt el. Ez lényegében minősítette a fél évvel korábban átküldött vádemelési javaslatot, amely a szigorú ügyészi felügyelet mellett zajló nyomozás eredményei alapján készült. Az Energolt annak idején összefüggésbe hozták a fővárosi robbantássorozatokkal, ám erről a hatóság hosszabb ideje már egyáltalán nem beszél. A Csikós József és társai ellen adócsalás és más bűncselekmények miatt folyó ügyben az első számú gyanúsított - Csikós, 1996. március 7-étől 1997. augusztus 22-éig az Energol vezérigazgatója, előzőleg a kilencvenes évek közepéig a Belügyminisztérium titkos adattárának vezetője - 1997 szeptemberében került gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt előzetes letartóztatásba, amelyet 1998-ban megszüntettek. Nem így Drobilich Gábor értékesítési igazgató esetében, akit 1997 áprilisában erőszakos bűncselekmények gyanúja miatt a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett, majd 1998. április 3-án a Pécsi Városi Bíróság 1 év és 8 hónapi börtönbüntetésre ítélt. Az addig letöltött egy évre tekintettel a bíróság a jogerős ítéletig szabadlábra helyezte, ám a KBI - a "nagy Energol-ügy miatt" - még aznap őrizetbe vette, és a bíróság az előzetes letartóztatást is elrendelte. Drobilichot azonban a Fővárosi Bíróság 1998. július 22-én szabadlábra helyezte, és kimondta, hogy a gyanúsított terhére a hatóság a feltevésnél konkrétabb bizonyítékot nem hozott fel, ráadásul Drobilich szabadlábra helyezése esetén sem tudja meghiúsítani vagy megnehezíteni a másfél éve indult eljárást. Ezután következett az az útlevélügy, amely miatt Drobilichot 1988 őszén ismét előzetesbe helyezték, majd amelyre hivatkozva 2000 januárjában elrendelték a letartóztatását. Drobilich útlevelét még 1997 májusában bevonta a hatóság, ám erről - jogszabályellenesen - nem értesítették, a dokumentumok hivatkozásai szerint azért, mert a másfél éven át előzetesben ülő Drobilichnak nem ismerték a tartózkodási helyét. Az írásbeli értesítést szabadlábra helyezése után sem kapta meg. A frissiben szabadult értékesítési igazgatót 1998 augusztusában kihallgatták. Egy hét múlva - állítása szerint - külföldi gyógykezelésre indult, ám a határon letartóztatták, majd előzetesbe helyezték, mondván, hogy ki akarta magát vonni a büntetőeljárás alól. Drobilichot a nyomozóhatóság érdemben utoljára 1998 novemberében hallgatta meg, azóta kizárólag az elébe tárt szakértői véleményekre tett észrevételeket, ráadásul amikor a pécsi büntetőügyének ítélete 1999 februárjában jogerőssé vált, a 2 év és 6 hónapra emelkedett börtönbüntetés letöltését csak másfél hónap múlva kezdették meg vele. Magyarán, ennyi időt "töltettek túl" vele, hiszen ekkor a "nagy Energol-ügy" miatt volt előzetesben, ebben pedig még vádemelés sem történt. (Sokat elárul, hogy a bv. felügyeleti ügyész intézkedett "annak érdekében, hogy a jövőben hasonló esetben a fogvatartott azonnali büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítását rendeljék el".) A büntetését Sopronkőhidán töltő Drobilichot a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2000. január 7-én feltételes szabadságra bocsátotta, ám ugyanaznap az ORFK Bűnügyi Főigazgatósága elrendelte az őrizetbe vételt. Noha az előzetes letartóztatásról határozó bíróság nem látott olyan tényadatot, amelynek alapján megállapítható lett volna, hogy Drobilich szabadon hagyása esetén a büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné, az útlevélügy miatt ismét helyt adott a nyomozóhatóság előzetes letartóztatási indítványának. DRÁVUCZ PÉTER