Miután az amerikai New Holland N. V. mezőgépgyártó vállalat és a Case Corporation cég fuzionált, az ügylet nyomán 1999 novemberében létrejött Case New Holland (CNH) társaság vált a mezőgazdasági traktorok és kombájnok első számú gyártójává a világon, 11 milliárd dolláros forgalommal - derül ki a cég adataiból. A mezőgépek világpiacán a második helyre a szintén amerikai John Deere került, az amerika-olasz érdekeltségű Agco a harmadik, míg a negyedik az előzőekhez hasonlóan mindent, traktort azonban nem kínáló német Claas cég lett. Szakértők szerint a Claasnak néhány éven belül döntenie kell arról, hogy egyesül-e valamelyik világcéggel - hasonlóan a New Hollandhoz -, vagy úgy próbálja megőrizni, esetleg növelni részesedését a világpiacon, hogy belekezd a traktorgyártásba. A pillanatnyi lépéshátrány idővel akár a cég megvásárlását is maga után vonhatja, bár az eladási hajlandóságot határozottan cáfolják a társaság illetékesei. A CNH egyesült államokbeli megalakulása óta mindenesetre Észak-Amerikában stabilizálódott a traktorgyártás, míg Európában erős a visszaesés. A világ traktoriparának három vezető cége - a CNH, a John Deere és az Agco - eladásaiból kiderül, hogy a múlt év első kilenc hónapjában Észak-Amerikában a traktor-, az arató- és cséplőgéppiac növekedése dinamikus volt, csak traktorból 10, míg kombájnból 8 százalékkal többet adtak el 1999 azonos időszakához képest. Dél-Amerikában 2000 egészére dinamikus forgalomnövekedést várnak a mezőgépeknél és az ázsiai térségben is javulást prognosztizáltak. Európában viszont csökken a traktorok és a betakarítógépek piaca, a visszaesés 8-10 százalékos a tavalyi egész évre vetítve. Ez idén erősödik az Agenda 2000 előrejelzése szerint vagy kedvező esetben a százalékos arány megmarad. A mezőgazdasági gépek gyártása Európában a nyereség maximálására koncentrál, fejlődésre nincs lehetőség, a piacok telítettek, a betakarítógépek gyártásában például a piaci visszaesés a múlt év első kilenc hónapjában 18 százalékos volt. A nagy gyártók között csak a John Deere tudta növelni forgalmát, jelentős piacokat szerezve. Az Agco visszaesésének egyik fő oka elemzők szerint, hogy főként az európai piacokra összpontosított. Leváltotta vezető menedzsereit és új szövetségeket kötött a nehézségek miatt. A CNH értékesítése kevésbé esett vissza, mivel ipari és gyártásszerkezeti átalakítása időben megtörtént. A Claast is érintő világpiaci folyamatok Magyarországra mindenesetre körülbelül egyéves késéssel, a múlt év vége felé gyűrűztek be. A leglátványosabb változás az volt, hogy a német cég partnert váltott. Ennek előzménye, hogy az immár világelső CNH egyre markánsabban törekedett kisebb vetélytársa, a Claas nélküli kizárólagos partneri viszonyra a bábolnai IKR Rt.-vel. Egyre kevésbé tolerálta, hogy az IKR csak a traktorokat vásárolja tőle, miközben a CNH-csoport teljes körű mezőgazdaságigép-kínálattal rendelkezik - emlékeztet erre Szaxon Attila, az IKR Rt. vezérigazgatója. Persze nem csoda, hogy a CNH húzódozott a „közös lótól”. Mert az 1999-ben 2 milliárd márkás forgalmat is meghaladó - Magyarországon évi mintegy 30 millió márkás értékesítésű - Claas, ha nem is gyárt traktort, egyelőre magáénak tudhatja a kombájnvilágpiac harmadát, ahol részesedését az előző évi 32,8 százalékról 1999-ben 33,3 százalékra növelte. Az önjáró szecskázók piacán a német cég részesedése 49,1 százalék volt 1999-ben, 1,4 százalékkal több, mint 1998-ban, a bálázók piacán pedig 20,1 százalék, ami csak 0,8 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A Claas árbevételének 76 százaléka származik mezőgépekből, amelyek forgalmazásának felét a kombájnok teszik ki, a szecskázók aránya 18, a bálázóké pedig 10 százalék. Ezzel szemben a CNH gépeladásaiból származó árbevételéből a legnagyobb arányt, 36 százalékot a traktorok értékesítése jelenti, míg a kombájnok 11 százalékos részesedése még a könnyű építőipari gépek 21 százalékos arányánál is kisebb. Az Egyesült Államokban alapított CNH ugyanis - mezőgazdasági gépekkel foglalkozó üzletágainak árbevétele 1999-ben 6,1 milliárd dollár volt - vezető szerepet tölt be az építőipari gépek, valamint a pénzügyi finanszírozás területén is. Tizenhat országban tevékenykedik és termékeit 10 ezernél több márkakereskedőt és képviselőt magában foglaló hálózata segítségével 160 piacon értékesíti, a Case, Case IH, Fermec, Fiatallis, Fiat-Hitachi, Link-Belt, New Holland, O&K és Steyr márkanevek alatt. A német cég gépeinek több mint kétharmadát Európában adja el, németországi forgalma 1999-ben 701,6 millió márka volt, az EU egyéb országaiban pedig 960,5 millió márka értékben vásároltak tőlük mezőgépet, míg Európa többi országában 128,2 millió márkáért. Utóbbi érték kevesebb mint fele az előző évi 272,5 millió márkának. A CNH értékesítésében ugyanakkor 46 százalékot jelent Észak-Amerika, de Nyugat-Európa is jelentős, 39 százalékot képvisel. Latin-Amerika részesedése 5, míg a világ többi része 10 százalék. Mivel a CNH eladásai az elmúlt időszakban annak ellenére csökkentek, hogy az amerikai piac bővült, érthető, hogy a cég - az esetleges további megfontolásokon túl - az eddigieknél jobban oda kíván figyelni a csökkenő mezőgéppiacú öreg kontinensre, így Magyarországra is. A háttérben folyó egyeztetések nyomán a tavaly - a tervezettnél 1 milliárddal nagyobb - előreláthatólag 32 milliárd forint körüli árbevételt várt IKR Rt. és a Claas a múlt év november elején látványosan fel is bontották szerződésüket, ennek ellenére a bábolnai integrátorcég idén is a tavalyival megegyező nagyságrendű forgalommal számol. Ezt nyilván arra alapozza, hogy bár a Claastól való elválás mintegy 3 milliárd forinttal csökkenti majd a forgalmát, a CNH kizárólagos partneri szerződése viszont legalább ugyanennyivel növeli. Az IKR-rel eddig is kapcsolatban lévő CNH ugyanis Magyarországon 1999-ben mintegy 12 millió eurós, azaz több mint 3 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le gépeladásokból, s ebből 4 millió euró, vagyis valamivel több mint egymilliárd forint volt a kombájneladások értéke. Amennyiben igaznak bizonyulnak a híresztelések, amelyek szerint a CNH idén január 1-jei hatállyal felbontotta szerződését a szolnoki GITR Rt.-vel, az IKR-rel viszont annak Claastól való válása után kizárólagos importőri megállapodást kötött, gépeit Magyarországon ma már csak a bábolnai cég forgalmazza. A CNH Magyarországról körülbelül 5,5 millió márka értékű árut, főként gépalkatrészeket vásárol évente, ami mintegy 700 millió forint árbevételt jelent a magyarországi gyártóknak - hívja fel a figyelmet Georges Vandenberghe, a CNH kelet-közép-európai kereskedelmi képviselője. Az IKR a New Holland-kapcsolat mellett a Claas kombájnok kizárólagos forgalmazója volt az elmúlt három évtizedben s szervizelte is azokat. Tavaly 83 kombájnt adott el, ami 45 százalékos arányt jelentett a magyarországi kombájnpiacon. A Claasnak mezőgépeladásból 22 millió, alkatrész-értékesítésből 6,5 millió márka - átszámítva összesen csaknem 4 milliárd forint - forgalma volt Magyarországon a legutóbbi gazdasági évben, 1999 októbertől tavaly szeptember végéig. Mivel az országban működő, becslések szerint körülbelül 6 ezer gabonabetakarító gépből csaknem 5 ezer Claas kombájn, nem mindegy, ki végzi ezek szervizelését, s egyúttal biztosítja hozzávetőleg 800 millió-1 milliárd forintos alkatrész-ellátásukat a jövőben. Bár a tavaly eladott Claas-gépek garanciális javításait az IKR csak idén májusig szervezi, a szervizelést a későbbiekben is ellátja majd 17 telephelyén. Emellett 11 telepe mellett egy újabbat - várhatóan Nyíregyházán - megnyitva felkészült erre a bajai székhelyű Axiál Kft. is, amellyel a Claas az IKR-től való elválásával egy időben megkötötte új, kizárólagos értékesítési szerződését. Martin Richenhagen, a Claas ügyvezető igazgatója az ügylet kapcsán hangsúlyozza: olyan partnert kerestek, amely a Claashoz hasonlóan magánkézben van. A családi vállalkozásként indult és ma is ilyenként működő Axiál Kft. megfelel ennek, s az utóbbi években bizonyította is alkalmasságát a feladatra. Harsányi Zsolt, az Axiál ügyvezető igazgatója szerint a kft. gép- és alkatrész-forgalmazásból származó tavalyi, mintegy 6,8 milliárd forintos nettó árbevételét a Claas-gépek és -alkatrészek eladásával legalább 4 milliárd forinttal növelheti. A 4 milliárdos többletben 15 százalék lenne a szerviz- és alkatrészarány, bár - teszi hozzá Harsányi - a Claas-kombájnok alkatrészellátásának és szervizelésének IKR és Axiál közötti megoszlása az év során, illetve a jövőben derül majd ki. Az IKR helyzetét mindenesetre megkönnyíti, hogy a Claasszal való szerződés felbontása után a Claas-alkatrészeket nem lesz köteles közvetlenül a Claason keresztül beszerezni - ezek 80 százaléka Szaxon szerint nem is ott készül -, hanem közvetlenül a gyártó cégektől, beszállítóktól vásárolhatja meg azokat, az eddigieknél alacsonyabb áron. Akár így, akár úgy alakul a „nyugati” mezőgépek magyarországi piaca, az eddigi történések egyértelmű vesztese a GITR Rt., amely korábban is a legalacsonyabb, néhány milliárdos forgalmat hozta ki a mezőgépeladásaiból. A legnagyobb nyertes talán az Axiál, amely 1996-ban alakult kft.-vé, s kis cégből az alkatrészbeszerzés és a szervizelés növelése révén mára is csaknem 7 milliárdos társasággá vált. A Claas-üzlet azonban olyan lehetőséget kínál neki, amely a magyarországi mezőgép-forgalmazók között - a John Deere-importőr KITE Rt. és az IKR Rt. mögött - egy csapásra a harmadikká léptetheti elő. Az persze már most is látható, hogy nem járt rosszul az IKR sem, a CNH ugyanis olyan tőkeerős partner, amely akár már idén finanszírozási kondíciókat is hozhat Magyarországra, ami számottevően megkönnyítheti a gépeladásokat. Kérdés, hogy hosszú távon ki lesz az első. Az 1999-ben 39,7 milliárd forint árbevételű KITE mindenesetre tavaly 35-36 milliárd forint forgalmat ért el, s az év végén 12 alközpontja mellé két újat nyitott, az elkövetkező három évben pedig még három-négy új telephelyet tervez. A KITE tehát tovább erősíti 1973 óta tartó, 1996 novembere óta kizárólagos disztribútori kapcsolatát a John Deere-rel, amelynek gépei - sok esetben már csak negyedszázados életkoruk miatt is - ugyanolyan legendát jelentenek Magyarországon, mint a Claas kombájn, a Zetor vagy éppen viszonylagos kedvező ára miatt a nyugati típusok keleti vetélytársa, az MTZ traktor. László Levente