Az adó- és járulékterhek, valamint az adminisztráció együttes 10 százalékos csökkentése, vállalkozásonként egy új munkahely finanszírozását tenné lehetővé a legalább tíz főt foglalkoztató kisvállalkozóknál - mondta Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten.

A lehetséges tennivalók között említette az elnök az elvárt béremelés megszüntetését és a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó mérséklését. Fontosnak nevezte, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum növekedési üteme ne haladja meg a bruttó hazai termékét.

A bruttó átlagkereset és a minimálbér emelkedése is drasztikusan meghaladta a GDP-növekedést az utóbbi időben, különösen szembetűnő ez a 2012-es emeléseknél. Ám az emelés mértékét nem a munkavállaló érzi meg: a magyar adóék a környező országokkal, illetve az OECD-államokkal összehasonlítva is magas. Magyarország GDP-arányos adóterhelése az EU-átlag körül van (11. hely), de a régiós versenytársakkal összehasonlítva magas, ami előnytelen helyzetbe hozhatja az országot például a működőtőke idecsábításakor. Az alkalmazotti adóék (49, 8 százalék) gyermektelen egyedülálló esetében az OECD-listán a harmadik legmagasabb, csak Németország és Belgium van előttünk.

Forrás: Adótanácsadók Országos Egyesülete

Kizárólag a családi kedvezmény figyelembe vételekor nem mondhatjuk, hogy 100 forint bérre 100 forint közteher rakódik. A következmény egyértelmű: fekete-vagy szürkefoglalkoztatás, ál-részmunkaidősök foglalkoztatása (bár a részmunkaidős alkalmazottak száma még így is csak 5 százalék körüli), és számos alkalmazott a magas közterhek miatt nem kap minimálbérnél magasabb fizetést még a feketefoglalkoztatást elutasítóktól sem. A becsült "árnyékgazdaság" mértéke pedig az EU-átlag 16 százalékkal szemben Magyarországon 24 százalék.

Az adósemlegességet kifogásolják az adótanácsadók az alkalmi foglalkoztatás kapcsán, amelynek szabályait nyilvánvalóan a képzetleneknek munkát adó egyes ágazatok kifehérítése céljából hoztak létre. Ám egy normál alkalmazott esetétől eltérően a foglalkoztató ilyenkor csak napi 500 forintot fizet, és a dolgozónak az ilyen kereset évi 840 ezer forintig adómentes, bár kétségkívül szigorúan meghatározott, egy évben hány napot lehet ilyen mezőgazdasági, turisztikai idénymunkával, alkalmi munkával tölteni. De osztalékágon is csak 24 százalékos a közteher.

Bürokrácia: még a görögnél is rosszabb

A munkáltatók másik sérelme a túlbonyolított adminisztráció. Európában még a görögöket is megelőzzük. 2005 óta megduplázódott a bevallásra kötelezettek száma, és mind a munkaerő felvételekor, mind kilépésekor hosszú a teendők listája, ezeknek több esetben az Adótanácsadók Országos Egyesületének szakértői szerint a fele is azonnal megszüntethető volna. Ide sorolják a tájékoztatást az adóelőleg-nyilatkozatról, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat részére történő bejelentést munkaerő-igényre (munkaviszony létesítésekor), az egészségbiztosítási ellátáshoz kapcsolódó igazolás a kilépéskor. Számos bejelentést, igazolást, adatlapot pedig nem megszüntetni, de összevonni volna lehetséges, így enyhítve a munkáltatók terheit. A munkaviszony ideje alatt is számos tájékoztatót, jelentést, statisztikai adatot kell szolgáltatni, ami szintén egyszerűsíthető lenne javaslataik szerint.

Már 2011-ben megszületett a 1405/2011. (XI. 25.) Korm. Határozat a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programról, ez ötvenmilliárdos csökkentést jelentett volna, ám a végrehajtás elakadt. Cél volna számos adat egyetlen adatlapon történő benyújthatóságáról, ám erről sincs most szó, inkább még bonyolultabbak lesznek a nyilvántartások. Ha mégis új adminisztrációs teher kerül bevezetésre, az adótanácsadók szerint a kormányzatnak tételesen kellene bizonyítania, miért van ezekre feltétlenül szükség.

Javaslatok: kevesebbet, egyszerűbben

Az egyesület számos javaslatot fogalmazott meg: a nemzetközi összehasonlítás alapján magas adóék mérséklése érdekében már a 2012. adóévben töröljék az elvárt béremelésre vonatkozó előírásokat, valamint csökkentsék a jelenleg 27 százalék mértékű, a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adót. Ezzel párhuzamosan mérsékeljék az az egészségügyi hozzájárulást, illetve költségvetés-semleges módon történjen átrendezés, amely az alacsonyabb bérűek terheinek növekedését ellensúlyozná - ajánlja az egyesület.

Javasolják továbbá, hogy az Egészségpénztár vegye át a munkáltatókat terhelő egyéb kifizetések (gyermek után járó pótszabadság, a szülési szabadság, betegszabadság) terheit, valamint töröljék el a munkáltatói táppénz-hozzájárulást. Ezt nem fejtik ki részletesen - a szülési szabadság idejére járó terhességi-gyermekágyi segélyfizetés esetében még a kifizetőhelynek számító munkáltatók esetében is legfeljebb megelőlegezésről lehet beszélni, a finanszírozás az OEP-et terheli, ez időszakra csak a felgyűlő fizetett szabadság tekinthető valódi munkáltatói tehernek. A gyermek után járó fizetett pótszabadság, a betegszabadság és a táppénz-hozzájárulás valóban a munkáltatót terheli, ezek teljes átvállalása nem kevés terhet jelentene a költségvetésnek. Kétségtelen, innentől kezdve az extra szabadság, illetve a betegápolással töltött idő finanszírozásának szempontjából nem lenne többé hátrányos egy munkáltatónak sem gyermekes munkavállalót alkalmaznia, ám nem valószínű, hogy a kormány élne egy ilyen nagylelkű gesztussal.

Az adóéket az Európai Bizottság is mérsékelné

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén határozatot fogadott el az Európai Bizottság nagyszabású ún. foglalkoztatási csomagja kapcsán, amellyel középtávon az uniós gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést hivatott előmozdítani a jogalkotó testület. Őry Csaba EP-képviselő (FIDESZ) a foglalkoztatási és szociális bizottság néppárti felelőse a Bizottság által megjelölt irányt alapvetően helyesnek ítélte, de szerinte a rendkívül nehéz gazdasági és foglalkoztatási helyzet miatt nincs késlekednivalója az uniós döntéshozóknak. "A fiatalok munkanélküliségi aránya történelmi mértékeket ölt, és az EU 2020 stratégia végrehajtására írt tagállami nemzeti reformprogramok sem kielégítőek egyelőre a foglalkoztatási helyzet megfelelő javítása érdekében" - írta közleményében.

A képviselő üdvözölte a munkát terhelő adóéknek a költségvetésre nézve semleges módon történő csökkentésére irányuló bizottsági javaslatot, emellett véleménye szerint fokozni szükséges a munkavállalók mobilitását is, megszüntetve a bolgár és román munkavállalókat sújtó átmeneti korlátozó intézkedéseket. Őry Csaba szerint az EU még jelentős kiaknázatlan forrásokkal rendelkezik a munkahelyteremtés területén: a zöld gazdaság, az egészségügyi szektor és információ-technológiai iparág együttesen több mint 20 millió új munkahelyet generálhat majd az elkövetkező években