Az adójóváírás rendszere az előző évek szabályozásához képest a 2011-es adóévre nem változik, de az szja-kulcs változásával átalakult az igénybe vehető összeg és a jogosultsági határ összege is - derül ki abból a cikkből, amely az Adóvilág márciusi számában jelent meg. (A cikk teljes terjedelmében pdf-formátumban itt elérhető.)

Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér és arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12 100 forint (éves szinten összesen 145 200 forint), feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a jogosultsági határt, a 2 millió 750 ezer forintot.

Az adójóváírás csökkenő mértékben vehető figyelembe akkor, ha a magánszemély éves összes jövedelme az adóévben meghaladja a jogosultsági határt. Ebben az esetben a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell az éves szinten figyelembe vehető 145 200 forintot, aminek következtében a jogosultsági határt 1 millió 210 ezer forint tal meghaladó rész (3 millió 960 ezer forint összes jövedelem) esetén adójóváírás már nem érvényesíthető.

Mi számít munkabérnek?

Bérnek minősül a munkaviszonyból vagy más hasonló jogviszonyból származó jövedelem, így például a munkabér, a munkadíj, a jutalom, a prémium, a munkáltatótól kapott kitüntetés pénzdíja.

Nem minősül bérnek többek között a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés, a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díj.

Abban az esetben, ha a gazdasági társaság, vezető tisztségviselője e tevékenységét munkaviszony keretében látja el, akkor az szja-törvény szempontjából a vezető tisztségviselő díjazására és a juttatásaira a munkaviszonyból származó jövedelemre, illetve a munkáltató által adható juttatásokra megfogalmazott szabályok szerint kell eljárni. Ebben az esetben a vezető tisztségviselő díjazása bérnek minősül. Ha a nyári szünidő alatt munkát vállaló diák munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát, akkor az ezért kapott díjazás munkaviszonyból származó jövedelem, amely bérjövedelemnek minősül, vagyis az adójóváírás ez esetben is érvényesíthető.

Bérnek minősülnek továbbá az adóköteles társadalombiztosítási ellátások, így jellemzően a táppénz, a gyermekgondozási támogatás (gyed).

Bérnek minősülnek azok a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások is, amelyek nem minősülnek adómentesnek.

Ugyanígy a bér kategóriájába tartozik az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás.

Szintén bérnek számít a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye.

Végül bérnek minősül a felsorolt jövedelmeket pótló kártérítés, keresetpótló járadék, illetve felelősségbiztosítás alapján kártérítésként fizetett összeg is, ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot.

Fontos, hogy a jövedelembe be kell számítani a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített azon jövedelmet is, amelyet az összevont adóalapba nem kell beszámítani. Beszámítandó továbbá a vállalkozói osztalékalap, az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás alapján figyelembe vett bevétel, továbbá a magánszemélyt terhelő 98 százalékos különadó-alap.

A magánszemély adóévi összes jövedelmébe nem kell beszámítani ugyanakkor:
- az ingatlan átruházásából, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszűntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet,
- munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget,
- az osztalékelőleget, azzal, hogy az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében része a magánszemély összes jövedelmének.

Nyilatkozni kell

A munkáltató, kifizető a magánszemély által tett nyilatkozat alapján veheti figyelembe az adójóváírás összegét az adóelőleg levonása során. Amennyiben a magánszemély a munkáltatónak nem tesz nyilatkozatot, akkor az adójóváírás összegével az adóelőleg nem csökkenthető. 2011. évre nem változott az a korábbiakban érvényes szabály, hogy az adóelőlegnél a munkáltató csak addig veheti figyelembe az adójóváírást, amíg az általa juttatott, halmozott kifizetések összege nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintos jogosultsági határt.

Kivételt képez ez alól, ha a magánszemély adóelőleg-nyilatkozatában kiegészítő nyilatkozatot ad arról, hogy az adóévben nem volt és nem is várható mástól olyan jövedelme, amelyet az összes jövedelmébe be kell számítani.

Ha a magánszemély az adójóváírás érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és szja-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie abban az esetben, ha a befizetési különbözet a 10 ezer forintot meghaladja.