Az új Munka törvénykönyve folyamatosan lép életbe, ám már most látható, hogy számos problémát vett fel a munkáltatóknál is az új jogszabálygyűjtemény. A módosítások többsége jövő januártól lesz érvényes, így például a szabadság alatt fizetendő távolléti díj kérdése - ami praktikusan a szabadság alatt járó jövedelem csökkentést jelenti, ám már most szeptemberben jó néhány munkvállaó felkészülhet fizetése csökkenésére. Ez a probléma jövőre fog kiélesedni, hacsak az ősz folyamán a még hatályba nem lépett törvényen nem hajt végre egy ráncfelvarrást a parlament.

Márpedig több ponton megfontolandó a szabályozás áttekintése - hívta fel a figyelmet Szalai János adótanácsadó, a PMX Consulting Group vezetője. Az új Mt. számos olyan adójogi kérdést nem kezel, amely a korábbi kódex szabályozott. Az egyik ilyen esett az egy munkakörre több munkáltatóval kötött szerződés esete. Ilyen általában a cégcsoportoknál fordul elő, amikor egy adminisztratív munkakört - például HR-tanácsadás, könyvelés - a csoport több tagjánál egyszerre lát el egy munkavállaló. A jelenleg hatályos rendszerben erre adott megoldást a részmunkaidős foglalkoztatás, amit mind az Mt., mind az adózási szabályok körültekintően rendeztek. Januártól viszont - a jelenleg érvényes szabályok szerint - lehet olyan megoldást választani, hogy a munkavállalónak a cégcsoporton belül az összes munkaadóval szerződnie kell, ám a fizetését, jövedelmét egy kijelölt munkáltató biztosítja. Az új szabályok szerint a a költségeket egymást közt elszámolhatják, vagyis azt a társasági adó alapjából levonhatják. Ugyanakkor az új szabályozás nem rendezi az áfa és a helyi iparűzési adó kérdését.

Hasonlóan nem rendezett a kiküldetés, kirendelés és a munkavállaló átirányítása másik céghez - hívja fel a figyelmet Szalai János. Az év végéig - amíg a régi Mt. szabályai érvényesek - kirendelő vállalat személyi költségeit a fogadó megtérítetti. A jelenlegi szabályozás furcsasága, hogy a kirendelő csak a valós bérköltségeket kérhette a fogadó cégtől, nem volt lehetőség "profitra". Ezzel szemben az új Mt semmilyen rendelkezés nincs az elszámolás szabályaira.

A kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása is problémás lehet januártól - amennyiben nem változik a szabályozás. Az új Mt. ugyanis mindenek elé helyezi az egyenlő elbánás elvét a kölcsönzött és a saját munkáltató között. Ugyanabban a beosztásban, ugyanazzal a tapasztalattal és képestéssel ugyanazt a jövedelmet - nem csak a fizetést - kell biztosítani. Az Mt. itt kifejezetten ütközik az uniós jogelvekkel, miszerint az adott államban kell szabályozni, hogy az egyenlő elbánás milyen jövedelemtípusokra érvényes. Konkrét példa - idézte Szalai János egy ügyfelük problémáját -, hogy a nemzetközi cégnél részvényopciós program működik, amit természetesen csak a saját munkavállalóra lehet érvényesíteni. Az Mt. viszont kimondja a teljes elbírálás elvét, így a törvény betűje szerint a kölcsönzött munkaerőt is be kellene vonni a cég programjába.

Nem kezelik sem az adótörvények, sem az új Mt. a munkáltatói jogutódlás kérdését, abban az estben, ha egy üzletág átruházása történt két cég között. A jelenlegi szabályok esetében a munkavállaló szerződését nem érintette az üzletág átvétele, a munkaviszonya folyamatos volt - aminek az eseteleges felmondásnál lehet komoly relevanciája, hisz nem mindegy, hogy négy hónapig vagy csak egy hónapig tart a felmondási idő - így a végkielégítés. Az új Mt ugyanis ezt a kérdést is elfelejtette rendezni, így az üzletág a dolgozókat újra be kell jelenteni a a NAV-nál az új cég alkalmazottjaiként - vagyis a egy majdani elbocsátás jóval hátrányosabban érinti a munkavállalót - mint a jelenlegi szabályozásban.