Nem véletlenül voltak a Wall Streeten azonnal optimisták a bankokkal kapcsolatban a befektetők Donald Trump elnökké választását követően. Trump egyik fontos ígérete volt az adóreformok mellett a pénzügyi szerkort gúzsba kötő szabályozások enyhítése. Az ebbe az irányban tett újabb lépésként értékelhető az amerikai szabályozó hatóságok - közöttük az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed - szerdán bemutatott terve, amely jelentősen enyhítené a bankokra vonatkozó előírásokat - írja a Reuters.
A lazítás
A tervezet könnyebbé tenné a bankok számára hogy bizonyítsák, a tőkepiacokon megkötött ügyleteik az ügyfelek érdekeit szolgálják, s nem pedig saját számlás kereskedés céljából köttetnek. Egy másik javasolt módosítás szerint mostantól nem kellene automatikusan saját számlás ügyletnek tekinteni azokat a tranzakciókat, amelyeket az adott bank 60 napon belül lezár.
Az új szabályok változatlanul fenntartanák a szorosabb felügyeletet a nagyobb, 10 milliárd dollár feletti mérlegfőösszeggel rendelkező bankok felett, az egymilliárd dollár feletti intézményeknél kevésbé szigorúak lennének az előírások, az ennél kisebb bankoknál még lazábbá válik a szabályozás.
Ez nem lesz jó!
A szabályozások enyhítését követően - annak ellenére, hogy a közel 1000 oldalas szabályozást maga Paul Volcker, a Fed egykori elnöke is túl bonyolultnak nevezte és egyszerűsítését szorgalmazta - azonnal megszólaltak azok a szakértők is, akik rossz irányba tett lépésként értelmezik a liberalizációt.
Szerintük ugyanis - többen közülük a Financial Times hasábjain adtak hangot véleményüknek - a liberalizáció elég rosszkor jelenik meg az amerikai rendszerben. Az egyik publicista arra hívja fel a figyelmet, hogy a szabályozási hullámok mindig ugyanazt a mintát követik. Válság, a válság miatt szigorúbb szabályozás, fellendülés, megnövekvő kockázati étvágy, a szabályozások enyhítése, még nagyobb kockázatos pozíciók, majd végül jön az összeomlás.
Szükség van a szigorra
A kritikusok szerint a szigorúbb szabályok igenis megtették azt, ami a céljuk volt. Meggátolták például, hogy a legnagyobb bankok tőkéjüket kockáztatva hedge fundokba tegyék a betétesek pénzét.
Ráadásul egyáltalán nem igaz a bankszektor érvelése, amely szerint a túlzott szabályozás visszafogná a hitelkínálatot és a gazdaság bővülését, hiszen az amerikai gazdaság erőteljesen növekszik, s a kihelyezett hitelek állománya mindenkori csúcsán van.
A Fed döntéshozói mindenesetre egyelőre azt bizonygatták a kritikusoknak, hogy a mostani lazítások nem mennek szembe a szigorításokat előíró Dodd-Frank törvénycsomag eredeti szellemével. Az annak idején legnagyobb állami segítségben részesülő nagybankok számára továbbra is a szigorúbb előírások maradnának érvénybe.
Képünk forrása: Shutterstock
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Legolvasottabb
Furcsa dolgokról számoltak be a kecskeméti Mercedes-gyár munkavállalói
Ha beindulnak végre a gigagyárak, Magyarország a mennybe megy
Történelmi zakó után: mi lesz most az arannyal és az ezüsttel?
Március 1-jén minden megváltozik a lakáspiacon
Egy bank fél ügyfélköre költségmentesen bankolt 2025-ben
Brutális leépítés: 16 ezer ember kapott ma felmondólevelet
Az éj leple alatt elloptak 7,5 kilométer vasúti kábelt Balassagyarmatnál
Úgy fest, mégis beszáll az Nvidia az OpenAI-ba
A Semmelweis Egyetem figyelmeztet: a túl sok fehérje komoly bajt is okozhat
