A Chicagói Árutőzsde (CBOE) VIX indexe, amelyet félelemindexként is szokás emlegetni, pénteken közel hét hónapja a legmagasabb értéket érte el, miközben az S&P 500-as index a héten lefelé csúszott. Az irányadó mutató így most 8 százalékkal áll alacsonyabban július végi csúcsához képest, igaz éves szinten nyeresége még mindig 10 százalék.
Hiába nő azonban a piacon az idegesség, egyre szűkül az amerikai részvénypiacon azoknak a papíroknak a száma, amelyekben át lehetett vészelni egy-egy turbulensebb időszakot. A közműcégeket és az alapvető fogyasztási cikkek szektorához tartozó cégek részvényeit például magával sodorta a hozamok emelkedése.
Ám más biztonságos eszközök sem állnak jobban. A japán jen körülbelül egy éve a legalacsonyabb áron forog a dollárral szemben, az amerikai államkötvények harmadik egymást követő veszteséges évükre készülnek. Eközben a 10 éves amerikai állampapír hozama 2007 óta a legmagasabb szintjére emelkedett.
A befektetők a jelek szerint emiatt elkezdtek más, hagyományos menedékeket keresni. A legkézenfekvőbb ezek közül maga a dollár és az arany, és ha már dollárt vettek, akkor azt rövidebb lejáratú papírokba fektetik.
Rengeteg oka van a befektetőknek az aggodalomra. Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke csütörtökön azt mondta, hogy a vártnál erősebb amerikai gazdaság indokolhatja a szigorúbb monetáris politikát. Mindezt akkor, amikor a piacok már azt kezdték el beárazni, hogy a Fed mikor kezdi el végre csökkenteni a kamatokat. Erre jött még a közel-keleti konfliktus kiszélesedésétől való félelem, ahogy a Tesla e heti, vártnál gyengébb gyorsjelentése sem tett jót a piacnak.
Nem csak a VIX index, de annak kötvénypiaci testvére, a MOVE is megugrott a héten, méghozzá 4 havi csúcsra. Ez az index az amerikai államkötvények várható volatilitását méri.
A jövő héten sem lehet majd pihenni.
Olyan jelentős cégek teszik közzé gyorsjelentéseiket, mint a Microsoft, az Alphabet (a Google anyavállalata), az Amazon és a Meta. Ez négy a hét olyan hatalmas kapitalizációjú amerikai részvény közül, amelyek mozgása meghatározó a piac egészének szempontjából. Nem kis részben ezek emelkedése hajtotta felfelé idén az S&P 500-at, míg a többi részvény inkább lemaradt.
Az index defenzív szektorai eközben idén sokat szenvedtek: a közüzemi vállalatok részvényei átlagosan 18 százalékkal, a fogyasztói cikkeket gyártó cégeké 9 százalékkal, az egészségügyi szektor képviselői pedig 6 százalékkal a szektorokat követő alindexek alapján. Ennek fő oka persze az állampapírok hozamemelkedése lehetett.
A hagyományos menekülő befektetések közül az arany 8 százalékkal drágult az Izrael és a Hamász közötti háború kitörése óta. A devizák közül a svájci frank 2015 óta a legmagasabb szintjének közelébe ugrott az euróval szemben. A dollár az elmúlt három hónapban 5 százalékkal erősödött.
Az amerikai rövidebb járatú papírok iránti keresletet mutatják az LSEG adatai is, legalábbis a Reuters szerint. Ez alapján a rövid lejáratú papírokat vásárló amerikai pénzpiaci alapokban a nettó tőkebeáramlás értéke elérte a 640 milliárd dollárt. De találtak más kvázi menekülő eszközt, a közel-keleti geopolitikai kockázat kezelésére. A UBS elemzői szerint erre például jó eszköz lehet olajhatáridők vásárlása is.
