Az arany mindig a gazdagságot, a jólétet, a stabilitást jelentette. A történelem során mindig is fontos szerepet töltött be az emberek életében. Ha az egyes korokat vizsgáljuk, akkor már az ókori egyiptomiak körében is nagy jelentősége volt az aranynak, de Amerika felfedezését követően az újkor egyik meghatározó árucikke az Inka arany volt. Később jelentős gazdasági szerepet kapott a Bretton Woods-i rendszerben. De mi is volt ez a rendszer, mi volt az arany szerepe?

Ha jobban megvizsgáljuk a létrehozásának okát, akkor több hasonlóságot is fel lehet fedezni az aktualitásokkal kapcsolatban. A rendszert 1944-ben a Bretton Woods-i konferencián hozták létre, abból a célból, hogy a második világháború után Európa lerombolt területeit segítsék gazdaságilag felzárkóztatni a világ élvonalába. Nem szabad elfelejteni, hogy az akkori vezetőkben ráadásul még igen élénken élt a nagy gazdasági világválság.

Az ottani vezetők az USA irányításával, létrehozták az első egész világra kiterjedő pénzügyi stabilitásra, a gazdasági fellendülésre, kereskedelemre és az aranyra koncentráló rendszert. Ebben az időszakban az USA birtokolta a Föld fizikai aranytartalékainak csaknem 80 százalékát. Megállapodtak abban, hogy rögzített árfolyamon minden valutát dollárra lehet váltani, valamint minden dollár aranyra váltható. Érdekesség, hogy később pont ez döfte a kést a rendszer szívébe, hiszen az elvesztett vietnámi háborút infláció követett, amit már Nixon, az akkor elnök, nem tudott finanszírozni és megszüntette az a dollár aranyra válthatóságát. A Nixon sokkon (Az előző mondatban említett történelmi esemény) kívül másik oka a rendszer végének, hogy a felértékelődtek a különböző országok valutái és ebben rejlett a fenntarthatatlanság. Az európai országoknak (amik nem orosz fennhatóság alá tartoztak), Japánnak sikerült felzárkózni és már nem kiszolgáltatottak voltak az Egyesült Államoknak, hanem gyakorlatilag versenytársakká váltak.

Nem utolsósorban érdemes megemlíteni, hogy itt hozták létre az IMF-et és a Világbankot is, amik napjainkban is nagyon fontos szerepet töltenek be.

Mik a hasonlóságok a jelennel?

2008-óta túl vagyunk egy pénzügyi válságon, amit egy az országokat sújtó adósságválság követ. Az országok mindenáron igyekeznek növekedést elérni, egyrészt saját devizáikat gyengítik exportösztönzés céljából. Másrészt a kamatok alacsonyan tartása növeli az inflációt, a befektetőket részvénypiacokra sodorja, továbbá szintén elősegíti az exportot. A pénznyomtatásról nem is beszélnék.

Kijelenthető, hogy devizaháború zajlik. Habár múlt pénteken a Moszkvában a G20-as találkozón a vezetők mindenkit tájékoztattak, hogy egyhangúan fel kell lépni a devizaháború ellen. De szerintem ez csupán a japán jen problémájáról szólt. Kicsit úgy képzelem el, mint amikor a kajakosok felállnak a start vonalra, eldördül a fegyver, de egyszerre mindenki hátrafelé kezd evezni. Ebben az esetben ki a nyertes? Természetesen, aki egyáltalán nem evezett, vagy a legkevesebbet haladt hátra. Jelenlegi gazdasági környezetben az arany lehet a befutó, azzal, hogy semerre nem evez, ezzel viszont métereket is verhet a teljes mezőnyre.

Regisztráljon további információkért

Amennyiben arannyal kereskedne, regisztráljon jobb oldalon fent adatai megadásával, és munkatársunk felveszi Önnel a kapcsolatot.

Másról se hallani, csak hogy Németország, Oroszország, Kína, és még sorolhatnám az országokat, de igyekeznek minél több aranyat begyűjteni. A fizikai aranypiacon nem hallani olyanról, hogy valaki pénzzé váltaná nagy mennyiségben felhalmozott aranytartalékait. Az, hogy mi az igazi kapcsolat a Bretton Woods-i rendszer és a most kialakulni látszó helyzet között, azt talán legjobban Julian Philips fogalmazta meg, aki azt mondta, hogy jelen pillanatban az arany különböző devizákban van denominálva, de a világ el fog jutni oda, hogy a különböző devizák lesznek aranyban meghatározva.


Vogel András, Solar Capital