Macronomx Meetup

Macronomx Meetup

Növekedés és egyensúly – ez a két szó jellemzi idén a gazdasági folyamatokat, amelyet az IndaMedia és az Economx konferenciáján, a Macronomx Meetupon jártak körbe a szakértők.

15:08
május
30.

Kormány vs jegybank: vita van és együttműködési kényszer

Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a jegybanki kamatok megemelkedésében lényegi mozzanat volt Ukrajna inváziója, amely után felmentek az energiaárak, Magyarország pedig nagyon kitett volt ennek. 

Az energetikai kitettségünk és a szűk valutatartalékunk miatt pedig beszűkültek az ország lehetőségei, ezt a befektetők észrevették, a jegybank erre reagálva emelte magasra a kamatokat.

Az teljesen világos szerinte, hogy ahogyan megszületett az energiaválság európai megoldása, úgy az euró-forint árfolyam is normalizálódott, de eközben megmaradt a magas kamat.

Az energiaimporttal volt egy olyan probléma, ami fiskális oldali, a jegybank erre jogosan mondta, hogy megteszi, amit tud, de nem náluk pattogott a labda. Teljesen racionálisan mondta azt Matolcsy György jegybankelnök, hogy leállnak a kamatemelési ciklussal, amikor az már kiemelten magasnak számított, hiszen így piaci alapon a vállalati hitelezés leállhatott volna. Azért léptek mégis mást, mert nagy nyomás alá kerültek az üzleti sajtó részéről.

A kormány és a jegybank között mindig egyszerre van vita és együttműködési kényszer.

Monetáris oldalon kijelenteni, hogy mi fegyvertelenek vagyunk és a kormány fiskális lépéseire van szükség, nem egy járható út.

Szabó Gyula, Pogátsa Zoltán, Benk Szilárd macronomx meetup
Szabó Gyula, az Index újságírója, Pogátsa Zoltán közgazdász és Benk Szilárd, a Corvinus Közgazdasági Intézet helyettes vezetője
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Az egy fontos kérdés Pogátsa Zoltán szerint, hogy a jelenlegi kamatszintet mennyire tudjuk normalizálni, másrészt az euró-forint árfolyama alakulása is egy komoly kérdés, az elmúlt 1-2 hónapban többször jártunk a 400 forintos pszichológiai küszöbnél. A sajtó és az emberek is ekkor kezdenek el foglalkozni a problémával, így pedig bekerülhetünk olyan országok klubjába, ahol valutaválság van, 400 forint fölé ezért nem kellene mennie az árfolyamnak.

„Zajlik egy nagy átalakulás a világban, új világrend alakul ki”

– jelentette ki Benk Szilárd, a Corvinus Közgazdasági Intézet helyettes vezetője.

Szerinte a kamat 2022-ben azért volt annyi, amennyi, mert a jegybankelnök közölte, hogy vége a kamatemelési ciklusnak, ami után az MNB emelt, a piac pedig nem értette, hogy mi történik.

Úgy véli, hogy a magyar jegybank elsősorban árfolyamot alakított, ami mozgatta a monetáris politikát. Benk Szilárdot nem lepné meg egy olyan innováció, ami olyan rendszert eredményez, amelyről még nem tudjuk, hogy létezik. 

A jelenlegi deglobalizáció jelentős inflációs nyomást jelent. A közép távú stratégiát szerinte a nemzetközi komponensek és a kockázati prémium határozza meg, és mi csak a saját kockázati prémiumunkra tudunk hatni.

13:31
május
30.

Aki többet fogyaszt, az több adót is fizet – viszont a társadalom nagy részének alig nőtt a fizetése

Szerző: Vermes Ádám
Az áfabevételek növekedéséhez újra kellene indulnia a keresletnek, a bérekhez kötődő bevételek kapcsán pedig az volt meglepő az elmúlt két évben, hogy milyen gyorsan nőnek a nominálbérek

– kezdte az egyik pódiumbeszélgetést Pogátsa Zoltán közgazdász.

A társadalom alsó 70 százaléknak viszont szinte semmit nem nőtt a fizetése,

állampapírt is csak a felső három jövedelmi tizedben lévők tudtak venni, az egyenlőtlen elosztás így hátráltatja az áfabevételek beindulását.

Szerinte a zöld átalakítás jelei már megjelentek, de kell még látni a következő egy-két évet, a beinduló strukturális változásokat, hogy lássuk a valódi gazdasági hatásokat.

Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője arról beszélt, hogy ők is készítenek makrogazdasági felméréseket: a májusi adatok azt erősítik meg, hogy

az anyagi helyzetükben már éreznek javulást az emberek, a háztartások nettó pénzügyi vagyona is tudott emelkedni nominálisan.

A hiánycél tartása egy mérföldkő volt régen, az elmúlt időszakban azonban extrém szituációk voltak, amelyek ezt a mutatót időlegesen háttérbe szorították. Az teljesen egyértelmű, hogy miért fontos mégis egy bizonyos szint alatt tartani ezt a mutatót, például nemzetközi hitelminősítő intézeteknél is egy fontos indikátor.

A fiskális politika mozgástere nagyobb lesz 2025-re a kamatkiadások szempontjából, a kérdés az, hogy a fogyasztás milyen mértékben tud majd visszaépülni.

Rádi Balázs, az Index újságírója, a beszélgetés moderátora, Isépy Tamás, a Századvég üzletágvezetője, Kónya István, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője, Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója, és Pogátsa Zoltán közgazdász
Rádi Balázs, az Index újságírója, a beszélgetés moderátora, Pogátsa Zoltán közgazdász, Kónya István, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője, Isépy Tamás, a Századvég üzletágvezetője és Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar költségvetésben az áfabevételek 45 százalékot képviselnek, a cseheknél viszont például csak 20-25 százalékot. Ez azt üzeni, hogy

lehet dolgozni viszonylag alacsony szja mellett, de ha valaki fogyaszt, akkor már több adót kell fizetnie.

Gazdasági stabilitás csak pénzügyi stabilitás mellett érhető el a régi közgazdaságtan tankönyvek szerint, de ez most más világításba került az elmúlt időszakban. Az Oeconomusnál összeállítottak egy háromszöget (zöld átállás – felfegyverkezés – költségvetési egyensúly), de egyszerre nem lehet mind a hármat megvalósítani.

Ő maga a költségvetési fegyelem híve, azonban meg tudja érteni azokat az országokat, ahol először megfinanszírozzák a gazdasági fejlődést, majd ebből dolgozzák le utólag a hiányt.

Elérendő eredmények vannak a kormány előtt, útkeresés zajlik jelenleg, a következő években fogjuk meglátni, hogy mennyire érnek be azok az elképzelések, amik most az asztalon vannak.

12:56
május
30.

Nagy Márton: Az a lényeg, hogy mennyi autót adnak el, és abból mennyi az elektromos

A hazai vállalatok konjunktúraindexe sem jó, és az emberek sem érzik, hogy egy másik rezsimben vagyunk, hogy megtörtént a fordulat

– mondta előadásában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki rögtön fel is tett egy kérdést: „de miért nem érzik, hogy már nincs gazdasági válság, hogy kilábaltunk, s hogy már nincs infláció?”

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A miniszter válasszal nem szolgált, annyit tett hozzá, lehet, hogy „még frissek a sebek”, és nem tudtunk elég gyorsan visszapattanni. Ugyanakkor leszögezte, az infláció már a múlté, nem látunk inflációs feszültséget a termelői árakban, és az élelmiszereknél sem. 

Nagy Márton 2,5 százalékos gazdasági növekedési célt nevezett meg 2024-re.

Szerinte hat területet kell helyreállítani:

  • a fogyasztást, 
  • a beruházási aktivitást, 
  • az exportaktivitást, 
  • a munkaerőpiacot, 
  • az ikerdeficitet (a költségvetési hiánnyal), 
  • valamint a hitelpiacot.

A fogyasztást az egyensúlyig kell felhúzni, de a tárcavezető szerint az embereknek elegük van a Covid és az infláció utáni sokkból, elkezdtek fogyasztani, a turisztikai számok durva növekedést mutatnak, és saját bérükből fogyasztanak.

Nagy Márton elmondta, 

a legfontosabb európai gazdasági adat, hogy mennyi autót adnak el, és abból mennyi elektromos.

Semmi más nem mozgatja a magyar export számait sem, az elektromos autózáson múlik, hogy Európa talpra tud-e állni – tette hozzá. 

Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar kormányzat továbbra sem támogatja a kínai autókkal szembeni uniós védővámot, mint ahogy a német gazdaság sem akarja azt. Ugyanakkor amíg Franciaország elektromos töltőállomásokat fejleszt, addig Németország kicsúszik ebből. Szerinte az elektromos autózás a jövő technológiája.

Nagy Márton előadásáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

12:15
május
30.

Virág Barnabás: Nem arról kell beszélgetni, hol kéne állnia az alapkamatnak

Egyre ritkábban hallhatjuk egy mondatban a növekedés és egyensúly kifejezéseket, arról azonban még annál is ritkábban esik szó, hogy ebben mi a szerepe jegybankoknak

– mondta előadásában Virág Barnabás, az MNB alelnöke, aki szerint „a gazdasági siker receptje a stabil egyensúly és a folyamatos növekedés”.

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Az elmúlt évtizedek gazdasági változásai és a jegybankok szerepének átalakulása középpontba helyezték a növekedés és egyensúly fenntartásának fontosságát. Virág Barnabás szerint a 2020-as évtized a korábban megszokott nyugalom helyett összetett kihívásokkal szembesítette a gazdaságokat: 

a jegybankok számára a stabil növekedés és pénzügyi fenntarthatóság mellett a társadalmi, környezeti és területi kérdések is kulcsfontosságúvá váltak.

„Nem arról kell beszélgetni, hogy az alapkamatnak hol kellene állnia, sokkal inkább a hazai országkockázati felár szűkítésére kell helyezni a fókuszt a gazdaságpolitikában” – szögezte le előadásában, hozzátéve, hogy fontos feladat, hogy a stabilitást erősítsük, a felárat szűkítsük, mert

„100 bázispontos csökkentés 1500 milliárdos megtakarítást eredményez”.

Virág Barnabás előadásáról itt olvashat bővebben.

11:44
május
30.

Kihasználták Ausztria közelségét

Az Ausztria közelségét élvező térség olyan szerencsés helyzetből tudott indulni, hogy nyelveket jól beszélő dolgozói munkakört alakított ki

– mondta Balogh László, a VGP Magyarország üzletfejlesztési igazgatója, aki korábban Győri Ipari Park vezetője is volt. Szerinte az Audi is ilyen helyzetbe csöppent bele, erre tudtak építeni. Balogh szerint a régiógazdaság is ki tudja használni az Audi jelenlétét, többek között a Széchenyi Egyetem is sokat köszönhet a gyárnak. 

Gáll Csongor, az Index rovatvezetője, Czunyiné Bertalan Judit, Északnyugat-Magyarország fejlesztési kormánybiztosa, Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, Pach Gábor, a Balatoni Kör elnöke és Balogh László, a VGP Magyarország üzletfejlesztési igazgatója
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A kiszolgáló parkok szerepe kifejezetten fontos, ugyanis a vállalatok életében a megfelelő helyszín megtalálása elsődleges szempont, így az iparágnak fontos szerepe van.

11:37
május
30.

Le kell győzni a szezonalitást a Balatonon

A Balaton sajátossága, hogy a szezonalitás ellen küzdenek, amelyet Pach Gábor szerint még egyelőre elbírnak. Elmondta, hogy

június 15. és augusztus 30. között a Balaton Magyarország második legnagyobb városa,

mivel a turizmus gyorsan fejlődik, és a szórakozni, pihenni vágyóknak optimális célpont. A Balatoni Kör elnöke azonban beismerte, hogy akadnak problémák, ugyanis közigazgatásilag nincs a Balatonnak gazdája, és hosszútávú koncepció kialakításához elengedhetetlen foglalkozni ezzel és megoldást találni.

Egyébként erről beszélt a konferencián Czunyiné Bertalan Judit fejlesztési kormánybiztos is: területfejlesztési szempontból kell egy felelős a Balatonnak, ezen már dolgoznak a minisztériummal.

11:26
május
30.

Ahol több a csapadék, ott az árak is megugrottak

Az agráriumot olyan gazdasági indikátorok mozgatják, mint a termőföld, vagy az időjárás

– mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. 

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Az éghajlat fontossá vált, ami abból is látszik, hogy Nyugat-Magyarországon – ahol több csapadék jellemző – a termőföldek árai jelentősen felértékelődtek az elmúlt 4-5 évben. A jobb minőségű keleti térségekben nincs csapadék, de Hollósi Dávid szerint még így is jó adottságai vannak az országnak. Elmondta, hogy 

a mezőgazdaságnak társadalompolitikai szerepe is van.

Szerinte konszolidáció lesz, 5-10 év múlva jóval kevesebben fognak ezzel foglalkozni. Az állattenyésztéssel egyre kevesebben akarnak foglalkozni, kevesebb az állattartó üzem, de ezzel ellentétben állattenyésztési kibocsátás növekszik.

11:11
május
30.

A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart csak együtt szabad kezelni

Szerző: Vermes Ádám
Agrárgazdasági szemszögből kiemelten fontos a jó minőségű termőföldek és a csapadék mennyisége – ebből a szempontból nagyon jó adottságai vannak a régiónak, elég csak a Mezőföldre vagy a Kisalföldre gondolni

– fogalmazott Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

A Dunának szerinte meghatározó szerepe van, nyugaton inkább az üzleti gondolkodás, míg keleten a lokálpatrióta felfogás a jellemzőbb.

Meglátása szerint az ágazat nem áll készen arra, hogy banki forrás nélkül fejlesszen, ezért nagyon fontos, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a bankok, illetve kockázati tőkére is szükség lehet.

A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart ma már nem lehet külön kezelni, csak együtt szabad róluk gondolkodni.

A Balkán és Nyugat-Európa felé is lehetne nyitni, és már most is vannak olyan cégek, amelyek majdnem készen állnak erre.

Ajánlom figyelmedbe az alábbi cikket!

Macronomx Meetup

Növekedés és egyensúly – ez a két szó jellemzi idén a gazdasági folyamatokat, amelyet az IndaMedia és az Economx konferenciáján, a Macronomx Meetupon jártak körbe a szakértők.

A NAPI Online nem vállal felelőséget a cikküldő "Megjegyzés" mezőjébe írt tartalomért és kijelenti, hogy a cikküldő kizárólag látogatóink kezdeményezésére küld leveleket. Tájékoztatásul közöljük, hogy a cikküldő minden elküldött levélben megjeleníti a küldést kezdeményező látogató IP címét.

Copyright 2001-2024 www.napi.hu Online Kft. Minden jog fenntartva.