A kínai elit meg van győződve arról, hogy az Egyesült Államok visszafordíthatatlanul hanyatló pályára került. Ezt állapította meg Jude Blanchette, a washingtoni Center for Strategic and International Studies kutatóintézet egyik kutatója. Ha az elmúlt időszak amerikai történéseit nézzük, különös tekintettel Donald Trump 2016-os elnökké választására, akkor megalapozottnak látszik ez a vélemény. Egy magabiztos társadalom nem emelt volna fel olyan képességhiányos viszont magát okosnak képzelő embert, mint a volt elnök.

Másrészt ha megkapargatjuk a politikai felszínt, kiderül, hogy az USA legnagyobb erőforrásában, a gazdaságában a közelében sincs a hanyatlásnak – véli Martin Wolf, a Financial Times publicistája. Másfél évszázadon át az USA-é volt a világ leginnovatívabb gazdasága. Erre alapozta vezető szerepét a világon, így ha a kínai elit véleményét tesztelni akarjuk, azt a kérdést kell feltennünk, hogy ez megváltozott-e. A rövid válasz az, hogy nagyon úgy tűnik, nem.

A tőzsdék ugyan nem adnak tökéletes képet a vállalatokról, mert a befektetőket sok minden befolyásolhatja abban, hogy miért veszik, illetve adják el egy-egy cég részvényeit, ám hosszabb távon viszonylag elfogulatlan képet festenek a vállalatokról. Ha a tőzsdén jegyzett cégeket nézzük, amelyekben nincsenek benne a kínai állami vállalatok vagy a sarokba állított Huawei távközlési cég, akkor azt látjuk, 2021 áprilisának végén a világ 10 legértékesebb vállalatából hét amerikai volt, és a top 20-ból 14-nek az USA-ban van a székhelye.

Mindent visznek

Ha a szaúd-arábiai Aramco olajóriást leszámítjuk, akkor az első öt legértékesebb vállalat (Apple, Micosoft, Amazon, Alphabet, a Google tulajdonosa és Facebook) amerikai. Kínának a 7. helyen álló Tencent és az 9. Alibaba jutott, mindkettő az előbbiekhez hasonló technológiai óriás. Ha csak ezt az ágazatot nézzük, akkor a 20 legnagyobból 12 amerikai, Kínának Hongkonggal és Tajvannal együtt négy jut, Hollandiának kettő (ASML és Prosus), Németországnak és Dél-Koreának egy-egy (SAP ás Samsung).

Ami az élettudományokat és a gyógyszergyártást illeti, itt már hét európai cég van az első 20-ban, ám az USA-nak hét vállalata van a top 10-ben és 11 a top 20-ban. Van még egy-egy ausztrál és japán vállalat is a színen, de kínai nincs. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy az USA vállalatai dominánsak ezen a téren, és a nem hozzá tartozó cégeknek a szövetségeseiben van a központjuk.


Zsizseg a tőke

Hasonló a helyzet a befektetői tőke terén. A Dealroom tanácsadó cég szerint 2018 és 2021 első negyedéve között az USA-ban 487 milliárd dollárt fektettek be, miközben Kínában, az Egyesült Királyságban, Indiában, Németországban, Franciaországban, Kanadában, Izraelben és Szingapúrban együtt 379 milliárdot. A GDP-hez viszonyítva csak Izrael és Szingapúr előzi meg ezen a téren az USA. Kína volt az első 2019-ben az új szabadalmak bejegyzése terén, kicsit több mint 59 ezerrel, az USA a második kevesebb, mint 58 ezerrel. A felső tízben azonban rajtuk kívül csak Amerika barátai találhatók, akikkel együtt 175 ezer szabadalmat jegyeztek be.

Végül a mennyiségi összehasonlításba érdemes bevenni az egyetemeket. A legmagasabbra értékelt tíz egyetem közül öt amerikai, 20-ból 10 ez a szám, miközben csak egy kínai egyetem fér be a legjobbak közé. A Kínát ismerő szakértők úgy vélik, hogy ez a helyzet még rosszabb is lehet párhuzamosan azzal, ahogy egyre merevebbé válik a kínai politikai rezsim. A társadalom ellenőrzése ugyanis lerombolja az önálló gondolkodást.

Nem eleve elrendelt

Ez a kép nem azt mutatja, hogy az USA gazdasága a jelentéktelenné válás útján járna, pláne, ha figyelembe vesszük a szövetségeseit is. Kína bármilyen összehasonlításban a világ legnagyobb gazdaságává válhat, ám ettől még nem lesz a világ legtermelékenyebb és innovatívabb társadalma. És még meg is csontosodhat, ha a központi állami irányítás erősödik.

Ezért a brit üzleti lap publicistája szerint a legnagyobb veszély az Egyesült Államokra nem Kína, hanem önmaga. Ha olyan vezetőket választ, akik lenézik a demokráciát, az etnikai sokféleséget, a szövetségesek fontosságát a nemzetközi kapcsolatokban, a tudományt és az észszerűséget, akkor elindíthatja magát a hanyatlás útján. Az, hogy az amerikai republikánusok nem tudnak szabadulni Trumtól, és mindattól, amit ő képvisel, magában foglalja ezt a lehetőséget.

Ráadásul a kínai elit téved, ha azt hiszi, hogy az országa jó úton halad. A politika ellenőrzése alá vonni 1,4 milliárd gondolkodó embert, nem ígér szebb jövőt, mint az amerikai modell. Nem véletlen, hogy ma is az USA vonzza a legtehetségesebb és legambiciózusabb embereket. Az Egyesült Államok kénytelen lesz osztozkodni a világ feletti ellenőrzésen Kínával, mert az utóbbi népessége négyszerese az övének, de ha megmarad a szabadság, a jog uralma és a meggazdagodás lehetősége hazájának, akkor megtarthatja első helyet. Kína lehet az örök második, ami egyébként kényelmes szerep.