A legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF novemberi határidős jegyzésében csütörtök délután két órakor megawattóraként 101,3 euróba, azaz ezer köbméterenként 1214 dollárba került a földgáz.

Kora reggel még 114,5 eurón is állt a jegyzés, ám délelőtt fél tízre gyorsan lecsúszott 81,8 euróig (980 dollárig), innen emelkedésnek indultak az árak, és dél óta 100 euró fölött, a 100 és 110 euró közötti sávban mozognak.

Szerdán teljes egészében eluralkodott a káosz és a pánik a TTF-en, délre pedig soha nem látott szintig - megawattóraként 161,5 euróra, azaz ezer köbméterenként 1936 dollárra - emelkedett az ár, majd lefordult és meredek csökkenő pályára állt.

Január elején még 17,9 euróba került a földgáz megawattóraként a holland TTF-n, június elején 26,5 euróba, augusztus elején 41,8 euróba, szeptember elején 50,4 euróba, október első napján pedig már 93,6 euróba. A lassú, de kitartó emelkedés üteme szeptemberben vált drasztikussá, októberben pedig szinte hihetetlen mértéket öltött, és napról napra korábban elképzelhetetlen szintekre jutott el a földgáz ára.

A piacokat szerdán megnyugtatta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy online energetikai tanácskozáson kijelentette, a Gazprom orosz gázipari vállalat sohasem utasította el, hogy növelje az Európába irányuló gázszállításokat, ha erre vonatkozó kérés érkezett hozzá.

Oroszország mindig is megbízható gázszállítója volt és marad fogyasztóinak a világ minden táján, Ázsiában és Európában egyaránt. Mindig is maradéktalanul teljesítette minden kötelezettségét. Mindig - és ezt szeretném hangsúlyozni

- fogalmazott az orosz elnök. (Az uniós tisztségviselők és parlamenti képviselők ugyanakkor Moszkva felelősségét firtatják a gázár elszabadulásában, mivel az oroszok visszafogták az Európába irányuló szállításaikat, a szerk.)

Jó ideje folyamatosan drágul minden energiahordozó - a szén, az olaj, a gáz és az áram -, miközben az enyhe széljárást és hűvösebb időjárást ígérő előrejelzések növelik a keresletet a szűkös kínálati feltételek közepette. Elemzők szerint emellett az okok között klímavédelmi intézkedéseket, például a szén-dioxid-kibocsátási kvóták egyre növekvő árát, valamint piaci spekulációkat is keresni kell - írja az MTI.