A hollandok a XVII. századtól kezdve részt vettek a globális rabszolga-kereskedelemben, mindaddig, amíg a transzatlanti rabszolga-kereskedelmet Hollandia 1814-ben - a DNB alapításának évében - el nem törölte.

A bank múltjával foglalkozó vizsgálat kimutatta, hogy a bank induló tőkéjét biztosító amszterdami pénzügyi elit legtöbb tagja közvetlen kapcsolatban állt a rabszolga-kereskedelemmel - írta az Euractiv nyomán az MTI.

Kapcsolódó

A DNB aktív szerepet játszott a rabszolgaság fennmaradásában. Az intézmény igazgatói akkoriban személyesen és politikailag is másoknál sokkal erőteljesebben érintettek voltak a gyarmatok rabszolgaságában" - jelentette ki Klaas Knot jegybankelnök a vizsgálat nyomán készült jelentés bemutatásakor.

Szavai szerint az igazgatók inkább a személyes érdekeiket tartották szem előtt, mintsem a rabszolgákét. Ezek a tények és a mögöttük meghúzódó, súlyosan fajgyűlölő eszmék mélyen megrendítenek bennünket.

Az akkori esztendők 17 magánbefektetője közül tizenegynek voltak ültetvényei a karib-tengeri és dél-amerikai tengerentúli gyarmatokon, ahol rabszolgákat dolgoztattak. Vagy pénzelték ezeket az ültetvényeket, vagy kereskedtek az ott termelt portékákkal, például cukorral, kávéval, gyapottal és dohánnyal.

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a DNB igazgatói tevékenyen felléptek a rabszolgatartás eltörlése ellen, holott Hollandiában egyre erősödtek a rabszolgaság-ellenes állásfoglalások. E bankvezetők kiálltak a rabszolgatartók kártalanítása mellett is.

A DNB hat igazgatója közül hárman maguk is kaptak kártérítést, amikor Hollandia 1863-ban végül eltörölte a rabszolgatartást.

Nem tudtam, hogy elődjeim a DNB-nél betöltött szerepüket ilyen tevékenyen arra használták fel, hogy ellenálljanak a rabszolgatartás eltörlésének, és nagyon hangosan követeljék, hogy kárpótolják őket. Erre korántsem lehetünk büszkék - hangsúlyozta Knot.

A jegybank most azon munkálkodik, hogy megállapítsa: indokolt lenne-e a bocsánatkérés vagy valamilyen kártérítés.