A becslések szerint Magyarországon jelenleg működő mintegy ötezer, kínai hátterű vállalkozás által 2010-ig befektetett 600-800 millió dollár jelentősen és gyorsan növekedésnek indult az utóbbi időben és további növekedés várható. E becslés erősen hozzávetőleges, mert nem jelenik meg benne a közvetítő cégeken keresztül érkező befektetések értéke, valamint nem tartalmazza még azt sem, hogy a Wanhua a kazincbarcikai BorsodChem 96 százalékos tulajdonosává vált, miután megszerezte a Permira és a VCP valamennyi részvényét, és átvállalta a cég adósságát - véli Molontay Tamás, a kínai kapcsolatokat figyelemmel kísérő Crédit Agricole Corporate and Investment Bank vezérigazgatója.

Molontay szerint az adat ugyancsak nem tartalmazhatja a Wanhua által a BorsodChemnek juttatott mintegy 140 millió eurót, amelyből felépült a cég második TDI üzeme, amit a közelmúltban adtak át. Mindent egybevetve úgy gondolom, hogy a magyarországi kínai befektetések értéke mára meghaladhatja a másfél milliárd dollárt, ha pedig az eddig megismert kínai befektetési szándékok csak egy részéből valós beruházás lesz, az további számottevő bővülést eredményezhet - prognosztizál Molontay.

Vélhetően jelentősen megdobja a kínai tőke érdeklődését, sőt, valószínűleg a tőkeimportot is, hogy a kínai befektetési ügynökség (China Investment Promostion Agency, CIPA) 2010 elején Budapesten hozta létre - regionális hatáskörrel - első külföldi befektetési irodáját. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a gépjárműipart, a környezetvédelmet, a vízgazdálkodást és a víztisztítást, az elektronikát, az energetikát és a megújuló energiák területét, a logisztikát és az infrastruktúra-fejlesztést, az építőipart, az összeszerelést, a vegyipart, a bányászatot, az élelmiszergazdaságot és a turizmust tartja leginkább perspektivikus területeknek. Emellett nemrégiben Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a kétoldalú kínai gazdasági együttműködés kiemelt területének nevezte az innovációt.

Kínai cégek eddig főként az informatika, az információs és kommunikációs technológia, az elektronika, a telekommunikáció, a vegyipar és a kutatás-fejlesztés területére léptek be - olvasható a Gazdaság.hu-n. Magyarországon mintegy tucatnyi nagyobb kínai vállalat van jelen, elsősorban a legjelentősebb elektronikai és hírközlési vállalatok érdekeltek magyarországi bérgyártatásban, így termékeiket közvetlenül az EU piacán tudják értékesíteni.

Az eddig Kínából érkezett tőke jelentős része magas hozzáadott érték előállítására alkalmas technológia. Ilyen gyártóbázist hozott a telekommunikációs berendezéseket és megoldásokat előállító mamutcég, a Huawei, amely Magyarországot választotta európai ellátási központjának. A vevői igényeket Komáromból és Pécsről teljesíti a társaság úgy, hogy Komáromban a Foxconn, Pécsen pedig mostanáig az Elcoteq adta az épületet és a munkaerőt a termeléshez, a Huawei a marketinget, az értékesítést, és a kutatás-fejlesztési feladatokat látta el.

A kínai pénzügyi szektor megjelenése egyelőre nagyon szerény, a Bank of China ugyan 2003 óta működtet fiókot Magyarországon, a bank által ajánlott pénzügyi szolgáltatások köre azonban még bővíthető. Ennek ellenére a pénzügyi befektetések kétségtelenül küszöbön állnak, így az ország vonzerejének bemutatása fontos kormányzati prioritás.