Hiába állnak győzelemre a közvélemény-kutatók többségénél az EU-IMF paktumot támogató politikai erők a görög választások előtt, ha nyernek, akkor is olyan helyzet alakulhat ki, mintha a megállapodást elutasító, az államcsődöt kockáztató pártok kerültek volna hatalomra. Előfordulhat, hogy az új kormány júliusban nem lesz képes kifizetni a nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét, nem lesz pénz az ország olaj- és gázimportjának finanszírozására, ugyanis egyszerűen elapadtak az adóbevételek - derült ki a New York Times helyszíni beszámolójából.

Az athéni számvevőszék korábbi jelentéséből kiderült, hogy a politikai patthelyzetet eredményező május 6-ai választások nyomán a múlt hónapban 25 százalékkal zuhantak az adóvételek az egy évvel korábbihoz képest, ám mostanra az is világossá vált, hogy ez semmi a teljes összeomlást mutató összképhez képest. Az EU-IMF támogatás egyik feltétele az volt, hogy Görögország 50 milliárd dollár bevételt érjen privatizációkból, a külföldi befektetők érdeklődésének hiányában azonban ezt a célt - nem tévedés - három, azaz 3 milliárd euróra csökkentették.

Kapcsolódó

Szabotálnak a bankok

Az állami hatóságok megpróbáltak érvényt szerezni egy 1995-ös törvénynek, amely lehetővé teszi az adóhivatalnak, hogy hozzáférjen az adóelkerüléssel gyanúsítható állampolgárok bankszámláihoz. Nikosz Lekkasz, a pénzügyi csalásokat üldöző ügynökség egyik vezetője azonban arra panaszkodik, hogy a görög bankok 2010 óta közel 5000 ilyen kérésüket obstruálták.

A pénzintézetek 8-12 hónapig halogatják a szükséges információk átadását, majd amikor engedelmeskednek, akkor olyan dokumentumcsomót szórnak az állami tisztviselők nyakába, amiből kétségbeejtően nehéz bármilyen információt kihámozni. Mire egy ügy végére érnek, rég nincs pénzt a célba vett adózó átkutatott számláin. A hivatal ez elmúlt két évben 650 millió adót vetett ki ilyen vizsgálatai nyomán, de ennek alig kétharmadát tudták behajtani.

Meglépnek az offshore lovagok

Nem kisebb kihívást jelent a Lekkasz szóhasználatában nagy halaknak nevezett, offshore cégeket működtető gazdag görögök és vállalatok megadóztatása. Több mint 18 ezer ilyen vállalkozás ügyeit kellene felgöngyölíteni, ám csak az elmúlt időszakban sikerült lefoglalni néhány nagy ingatlant, amelyek offshore tulajdonosai több tíz millió euróval voltak adósak az államnak.

Nemrégiben agresszív kampányt indítottak 500 jómódú görög polgár és cég megadóztatása érdekében. A célpontok között korábbi miniszterek és más magas beosztású állami tisztviselők is vannak. Áprilisban korrupció gyanújával letartóztattak egy volt hadügyminisztert, ám a látványos akció nem jelenti azt, hogy ettől a kampánytól jelentős adóbevételt remélhetnének.

Elbújnak a Sancho Panzák

Miután a nagy halak kifogása nehéz, a hatóságok a kicsiket próbálják elkapni - kevés sikerrel. Nikosz Maitosz, az adórendőrség tagja arról számol be, hogy a két és fél éves megszorítássorozat miatt egyre nehezebb lakóhelyükön megtalálni az adócsalással vádolt személyeket, és mire előkerülnek, minden pénzüket eldugják. Ha el is csípnek valakit, az sem jelent sokat. Egy kis sziget benzinkutasa például csak készpénzt volt hajlandó elfogadni az autósoktól, hogy elrejtse jövedelmét az adóhatóság elől. Amikor megjelentek vállalkozásánál az adóellenőrök karikás ostorral támadt rájuk azon méltatlankodva, hogy az állam el akarja venni a pénzét. Egy másik szigeten a helyi rádió bemondta az ellenőrzésre érkezett adótisztviselők autójának a rendszámát.

Még megdöbbentőbb azonban az, hogy az adóellenőrök sokszor el sem jutnak intézkedésük helyszínére, mivel nem kapnak elég pénzt ahhoz, hogy benzint vásároljanak autóikba. Talán a görög pénzügyminisztérium egyik vezető beosztású tisztviselője foglalta össze a legjobban a kialakult helyzetet, amikor azt mondta a New York Times munkatársának: hiábavaló dolog ostorozni a döglött lovat. Javulást csak az adóbehajtás egységes számítástechnikai rendszerének kialakításától és az új kormány felállásától várnak. Feltéve, hogy az utóbbi kellő erővel működteti majd az államapparátust.