Madrid hivatalosan nem óhajt külső segítséget kérni, mert mindenképp el akarja kerülni, hogy olyan feltételeket diktáljanak neki mint amilyeneket Görögország, Portugália és Írország kénytelen volt elfogadni. Berlin pedig a legmerevebben elutasítja ugyan, hogy a spanyol kormány kérésének megfelelően európai pénzügyi stabilitási alapokból közvetlenül pumpáljanak tőkét a bankokba, de kész valamilyen kompromisszumra.

Egy névtelenséget kérő német kormánytisztviselő szerint jóformán összeállt egy csomag terve, amely úgy tenné lehetővé a bajban lévő spanyol bankok kimentését, hogy egyik fél sem szenvedne el presztízsveszteséget. Megoldás lehetne, hogy a támogatást nem az egész spanyol gazdaságot és a költségvetést érintő feltételekhez kötnék, hanem csak a bankrendszer reformjához. Azt ugyanis Berlin és a nemzetközi szervezetek is elismerik, hogy nem a spanyol költségvetéssel, hanem a bankrendszerrel van baj.

Kapcsolódó

Napokon belül megállapodhatnak

Berlin annak a lehetőségét is vizsgálja, hogy a segélyösszeget a spanyol bankmentő alapnak (Fondo de Reestructuración Ordenada Bancaria - FROB) utalják át, ezzel is demonstrálva, hogy a probléma a bankrendszerre korlátozódik.

Az ügy már olyan fázisban van, hogy akár napokon belül megszülethet a megállapodás, és a spanyol bankrendszer auditálását végző két független cég jelentése után összeállhat a csomag. Pénzügyi források szerint a jelentésben a már feltárt 80 milliárd eurós lyukon felül további 30-70 milliárdos tőkehiányt fognak kimutatni.

Megfigyelők kiemelik, hogy a német álláspont egyre rugalmasabb az eurózóna válságának kezelése ügyében. Múlt héten Berlin nem zárkózott el attól, hogy további egy évet adjanak Madridnak a 3 százalékos államháztartási deficitcél elérésére. Merkel kancellár már nyitottnak mutatkozik egy európai szintű bankfelügyeleti hatóság felállítására is, igaz, belpolitikai szempontok miatt a közös betétbiztosítási alapot változatlanul elutasítja.

A Süddeutsche Zeitung című német lap is azt írta szerdán, kompromisszum körvonalazódik a bajba került spanyol bankok támogatása ügyében, a végveszélybe került pénzintézetekhez a spanyol állami bankmentő alapon (Frob) keresztül érkezhet támogatás az euróövezeti válságkezelő rendszerből (EFSF, ESM). A lap szerint a megoldás azért is megfelelőnek tűnik, mert kompromisszum lehet abban a vitában, hogy csak államokat lehet-e támogatni az euróövezeti válságkezelő rendszerek révén. A spanyol kormány és több tagország azt szorgalmazza, hogy az EFSF-ből és az ESM-ből közvetlenül a bankoknak adjanak pénzt, és módosítsanak a vonatkozó szerződéseken, ha ez jelenleg nem lehetséges. A másik oldalon ugyancsak több tagország áll, az élen Németországgal, azt szorgalmazva, hogy a kormány minél hamarabb kérjen segítséget és stabilizálja a spanyol pénzügyi rendszert.

Kapuzárási pánik

A Süddeutsche Zeitung szerint jelenleg "európai szinten" egyeztetnek arról, hogy miként lehet megvalósítani a spanyol bankoknak a Frob közbeiktatásával történő támogatását. A lap emlékeztetett: az ingatlanpiac összeomlása miatt egyre romlik a spanyol bankok hitelállományának minősége, valamennyi bankot együttvéve nagyjából 75-100 milliárd euró friss tőkére van szükség elemzők szerint. A kormány nem tud nélkülözni ekkora összeget.

A válság már az államháztartás finanszírozását is veszélyezteti. Cristóbal Montoro pénzügyminiszter kedden egy rádióinterjúban arról beszélt: országa "előtt bezáródtak a pénzpiacok kapui". A 10 év lejáratú államkötvények hozama a 6,5 százalékos szint körül mozog. Szakértők szerint a 6 százalékot meghaladó hozamok mellett kerül veszélybe a piaci finanszírozás fenntarthatósága.