Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfőn Berlinben kiadott közleményében a G7-csoport pénzügyminisztereinek nyilatkozatára utalva kiemelte, hogy Ukrajna a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködve az IMF forrásai mellett további támogatást is kaphat, egyebek között a Világbanktól, más pénzügyi szervezetektől és az Európai Uniótól.

"Konkrétan egy Gazprom-számla kiegyenlítéséről van szó, még márciusban" - mondta a kormányszóvivő, hozzátéve, hogy az egyeztetések ebben az ügyben már a héten elkezdődnek. A német kormány szerint "még nincs késő a válság békés, politikai rendezéséhez", de ehhez Oroszországnak el kell mozdulnia "a csapatmozgások logikájától" a tárgyalás felé - emelte ki a szóvivő.

Oroszország tevékenysége a Krím félszigeten elfogadhatatlan és nemzetközi egyezményeket sért, különösen az Ukrajna függetlenségét és szuverenitását garantáló 1994-es budapesti memorandumot és a Fekete-tengeri Flotta támaszpontjának elhelyezéséről szóló 1997-es orosz-ukrán egyezményt.

Németország ezért csatlakozott a G7 csoport, az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetőinek nyilatkozatához, amelyben nem csupán elítélték a jogsértő orosz magatartást, hanem felszólították Moszkvát, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajnával, és felajánlották a nemzetközi közvetítés lehetőségét az az ENSZ vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt - fejtette ki Steffen Seibert. Hangsúlyozta, hogy a válság politikai megoldásának kidolgozása során nemcsak Ukrajna területi egységét kell tiszteletben tartani, hanem azt is, hogy a Krím félsziget lakosságának többsége "oroszul beszél és érez", aminek lehetőségét és jogát az ukrán állam keretei között is biztosítani kell.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök erre ígéretet tett Angela Merkel kancellárnak, amikor a hét végén telefonon tárgyaltak. Az ukrán kormányfő egyebek mellett rámutatott, hogy nem vezetik be, hanem átdolgozzák a vitatott nyelvtörvényt - közölte a német kormányszóvivő.