Úgy tűnik, Hszi Csin-ping kínai államfő saját politikai törekvései még jobban felkavarhatják az országában kialakuló gazdasági vihart, amit az ingatlanfejlesztő ágazat csődközeli helyzete és a feldolgozóipari vállalatokat sújtó energiahiány okoz – véli Tom Mitchell, a Financial Times szingapúri tudósítója. Elemzők és kormányzati tanácsadók arra számítanak, hogy a két nagy problémára csak kisebb irányváltással reagál majd a pekingi kormány gazdaságpolitikája, miközben Hszi tovább forszírozza a szívéhez közel álló, „közös jólét” címen futó reformot.

A kínai államfő elszántságát erősítheti, hogy az elmúlt időszakban Mao Ce-tung óta a legnagyobb hatalommal rendelkező kínai vezetővé vált, és esélye van rá, hogy a Kínai Kommunista Párt a jövő évben harmadszor is főtitkárává válassza. Korábban elérte, hogy eltöröljék azt a korlátozást, hogy egy személy csak két cikluson át lehet Kína államfője, így ezzel lényegében tetszés szerint megőrizhetné hatalmát.

Kapcsolódó

A „közös jólét”, amelynek lényege, hogy mérsékelni akarják a kínai társadalmi rétegek életszínvonala közti különbséget, megkoronázná tevékenységét. Az ország korábbi elnökei az elmúlt évtizedekben biztosították a gyors gazdasági növekedést, ám ő lenne az, aki ennek gyümölcseit egyenletesebben osztaná el az emberek között.

Más kérdés, hogy Kína második legnagyobb ingatlanfejlesztő vállalata az Evergrande csődközeli helyzete – a cég 300 milliárd dollárnyi kötelezettséget görget maga előtt, miközben az elmúlt időszakban elmulasztotta hitelei törlesztését –, illetve az energiaárak megugrása milyen hatással lesz a gazdaságra. Nem akadályozza-e meg Hszi jóléti reformjának végrehajtását. Első látásra van mozgástere a pekingi vezetésnek, ugyanis várakozások szerint az ország könnyedén túl fogja teljesíteni idei hatszázalékos GDP-növekedési tervét.

Ingatlanpiaci válság

Sok elemző azonban óvatosságra int, úgy vélik, hogy az Evargrande válsága jóval nagyobb lehet, mint amire Hszi és tanácsadói számítanak, akik igyekeznek megnyugtatni a befektetőket, mondván: a kormány meg fogja regulázni az ágazatot. Az aggódó szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az erősen eladósodott kínai ingatlanfejlesztők kötvényeinek hozama nő (mivel a befektetők szabadulni igyekeznek tőlük), miközben az újabb kibocsátások meghiúsulhatnak, ami csődhullámot okozhat.

Az Evergrande helyzetének romlása kicsúszhat a hatóságok ellenőrzése alól, azaz rendezetlen összeomlásba torkollhat, mivel a befektetők igyekeznek menteni a menthetőt, ami ugyan racionális gondolkodás a saját szempontjukból, ám ha sokan a kiszállás mellett döntenek, akkor egy önmagát erősítő folyamat indulhat be, amiben egyre rosszabbá válik a helyzet – mondja Michael Pettis, a Pekingi Egyetem pénzügyi rendszerekkel foglalkozó professzora.

Riasztóbb, amit a kínai kormány neve elhallgatását kérő tanácsadója mondott. E szerint az Evergrande vagyoneladásai, amivel igyekezett pénzhez jutni, hogy legyen miből törlesztenie a tartozásait, vakondtúrások ahhoz az adóssághegyhez képest, amit ki kellene fizetnie. Ha a cég piacra dobja az építési telkeit, az agyoncsaphatja a földárakat, amelyek nyilván rengeteg hitel mögött állnak fedezetként, így ezzel ezek a kölcsönök is bedőlhetnek. A történet vége az lehet, hogy a kormány kénytelen lehet államosítani az egész ingatlanszektort, nyakába véve a felhalmozott adósságot.

Energiaellátási válság

Az energiapiacon kialakult hiány jó példa arra, hogy a legjobb szándékkal meghozott intézkedéseknek is lehetnek negatív következményei. Egyes tartományokban azért fogták vissza az energiatermelést, mert gondjaik vannak az idei évre vonatkozó energiahatékonysági célok elérésével. Máshol a szénhiány miatt száll el az áramtermeléshez szükséges energiahordozó ára, miközben az elektromos energia árát limitálták, ezért veszteséges az energiatermelés.

Egy műanyagokat gyártó, Csiangszu tartományban működő cég vezetője – aki szintén neve elhallgatását kérte – azt mondta, hogy szeptember közepén az utolsó pillanatban értesítették arról, hogy vállalata kevesebb energiát kap, mint amennyit rendelt. A helyi kormánynak nem volt világos hosszú távú terve arra, hogyan akarja kezelni a problémát, a cégek magukra maradtak, hogy átvészeljék a helyzetet.

A kormány a napokban engedélyezte a szénkitermelés ideiglenes növelését és az áram árának emelését, ám nem fogják feladni az ambiciózus szén-dioxid-kibocsátási terveket, ami arra utal, hogy tényleg nincs hosszabb távú terv az energiaellátási hiány kezelésére.