Közeledik az ukrajnai Csernobilban felrobbant atomerőmű katasztrófájának harmincadik évfordulója - a létesítményben 1986. április 26-án történt a végzetes baleset -, ám a veszély még messze nem múlt el. A robbanás nyomán a levegőbe került radioaktív szennyező anyagok annak idején közel 200 ezer négyzetkilométernyi területre (ez Magyarország területének több mint kétszerese) jutottak el Európában és Eurázsiában.

A visszamaradt hatások mai is érzékelhetők: A németországi erdőkben radioaktív vaddisznók kóborolnak, Bulgáriában radioaktív gomba terem. A helyzet azonban az idő múlásával nem hogy javulna, hanem még rosszabbá is válhat - idézi a CNBC egy nemzetközi kutatócsoport figyelmeztetését. A szakemberek részben az összeomlott atomerőmű környékének erdőről gyűjtött adatok alapján készítették el prognózisakat.

Nincs tűzoltóság

A legsúlyosabb kár ugyanis az erőmű környezetét érte 1986 áprilisában: a Balaton területének (közel 600 négyzetkilométer) nyolcszorosa vált lakhatatlanná a brutális atomhamu miatt. Az ide hullott cézium-, stroncium- és plutóniumizotópok évtizedekig életveszélyesek maradnak. A katasztrófát követően leszivárogtak a talajba, ahonnan a növényekbe kerültek, ami súlyos problémát okozhat, ha a területen erdőtüzek keletkeznek.

A térségre vonatkozó klímamodellek szerint a növekvő átlaghőmérséklet és a csökkenő csapadék miatt növekszik az erdőtüzek kockázata az ilyesmire amúgy is hajlamos Csernobil környéki erdőkben. A katasztrófa előtt a terület 50 százalékát borította erdő, ám amióta eltűntek az emberek 70 százalékra nőtt a fás és bozótos részek aránya. Eközben megszűnt a tűzoltóság, illetve a tüzek kialakulását megelőző bármilyen hatósági tevékenység.

Vészjósló modell

Timothy Mousseau, a Dél-kaliforniai Egyetem biológus professzora és kutatócsoportja számítógépes modellekkel igyekszik előre jelezni a várható eseményeket. Ennek készítésekor figyelembe vették a klíma alakulásával kapcsolatos jóslatokat, és azokat a helyi adatokat, amelyek a Fehéroroszországban és Ukrajnában lévő szennyezett területekről származnak. Ennek alapján Mousseau nem sok jóval biztatja Kelet- és Észak-Európa lakóit.

Millárdokat költöttünk arra, hogy szarkofágba zárjuk az összeomlott reaktorépületet, ám az erdőtüzek mobilizálhatják az eredeti katasztrófa idején keletkezett, a környékre hullott radioaktív anyagokat - fogalmaz a szakember. Elemzésük rámutatott arra, hogy az emberektől elzárt területen kialakult 2002-es, 2008-as és 2010-es erdőtüzek az 1986-ban kibocsátott, majd lehullott cézium-137 izotóp nyolc százalékát juttatták vissza a levegőbe.

A kutatók ugyan nem tudják megmondani, hogy mennyi életveszélyes anyag juthat el Európába a jövőben várható erdőtüzek nyomán, ám arra figyelmeztetnek, hogy egész szántóföldek szennyeződhetnek be, ami jelentős gazdasági károkat is okozhat. Az emberekre leselkedő veszélyről Mousseau csak annyit mond, hogy semmi jót nem ígér, ha sejtmutációt okozó anyagok kerülnek a környezetünkbe.