Janez Jansa, Szlovénia miniszterelnöke és konzervatív SDS párja a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint hajszálnyival lemaradva fordult rá az április 24-ei parlamenti választásokra egy frissen alakult balközép párt, a Slovoda (Szabadság) mögött – írta a Financial Times. Választási üzenete egyszerű volt, azzal házalt a szavazóknál, hogy ne cseréljék le az ország jól ismert vezetését egy ismeretlenre, azaz ne kísérletezzenek.

Ugyanakkor úgy tűnik, Jansa jó viszonya a szomszédos Magyarország régi-új miniszterelnökével, Orbán Viktorral egyre több szavazót elidegenít tőle. A választók Szlovénia „magyarorsításától” tartanak, amivel Jansa azon rossz tulajdonságára céloznak, hogy átgázol a bírálóin, akárcsak a független médián. Jansával nem lenne baj, csak utálom, hogy úgy viselkedik, mint egy erőszakos gyerek a homokozóban – mondta egy nyugdíjas az egyik ljubljanai piacon a brit üzleti lap riporterének. - Olyan mint az Orbán haverja Magyarországon, nem egy jó minta.

Kapcsolódó

A 2,1 millió választásra jogosult szlovént jobban izgatja a korrupció és a két szomszédos ország kapcsolata, mint a gazdaság. A GDP növekedése és a munkaerőpiac visszatért a koronavírus-járvány előtti szintre, s bár a költségvetési hiány és az államadósság magas, a szakértők szerint menedzselhető. A kormány gazdasági teljesítményén nincs mit bírálni, a nem gazdasági kérdések, a „magyarosítás” a döntő politika kérdés – mondja Mojmir Mrak, a Ljubljanai Egyetem közgazdász professzora.

Karakteres ellenfelek

Jansa Szlovénia legismertebb politikusa. Először 2004-ben lett az ország miniszterelnöke, aztán korrupciós vádakkal kétéves börtönbüntetésre ítélték, amiből fél évet töltött le, majd ejtették az ügyet. Egy kormányválságot kihasználva 2020-ban tért vissza az ország élére egy koalíció élén, miután Szlovéniába töredezett a pártrendszer.

Fő ellenfele a választáson a Svoboda élén Robert Golob, az állami energiavállalat egykori karizmatikus vezetője. Golob azzal kampányol, hogy véget akar vetni az állítólag elnyomó hatalomgyakorlásnak és az uram-bátyám világnak, továbbá a zöld átalakulás útjára akarja terelni az országot. A további ellenfelek között van Igor Zorcic, a parlament volt elnöke, aki tavaly hagyta el a kormánykoalíciót, mert úgy látta, hogy Jansa úgy viszonyul a médiához, mint Donald Trump volt amerikai elnök, ki a twitteren közvetlenül kommunikált a választókkal, megkerülve a szakszerű, kritikus sajtót.

A hagyományos balközép LMS párt politikusa, Jani Möderndorfer a napokban azt mondta, be fogja perelni az SDS, amely szerinte jogellenesen be akar vezetni egy a jelenlegi magyar politikai rezsimet lemásoló rendszert. Ennek része lenne a magyar magántulajdonban lévő, Jansát támogató szlovéniai médiacsoport. Szakértők szerint ez ugyan jelenleg korlátozott közönséget ér el, ám nőhet a befolyása a szlovén belpolitikára.

Mint a magyar rendszer

Ha az SDS nyeri a választást, akkor a szlovéniai média olyanná válhat, amilyen jelenleg a magyarországi – mondta Uros Esih, a Delo napilap újságírója. Öt év múlva ennek politikai hatása is lehet – teszi hozzá. Szakértők szerint a választás kimenetelét a nyugati szövetségi és biztonsági rendszerhez húzó választói hangulat döntheti el. Az ország ugyan orosz importból szerzi be a földgázszükségletét, ám földrajzi helyzeténél fogva jó lehetősége van ennek kiváltására. Golob határozottabban elkötelezte magát és pártját az EU értékei mellett, mint Jansa.

Ha a Slovoda nyeri a szavazást, akkor a magyar kormánynak eggyel kevesebb támogatója lesz az EU fórumain a jogállamiság megsértése körüli vitáiban. A volt parlamenti elnök, Zorcic szerint Szlovénia a jogállamiság szempontjából jobb helyzetbe kerülhet az unióban. A közvélemény-kutatások szerint a Slovoda néhány nappal a választás előtt a szavazatok 26 százalékára számíthatott, míg az SDS 25,6 százalékon állt, ám a lehetséges balra hajló koalíciós partnerek elutasították az együttműködés lehetőségét a kormánypárttal.