A szankciópolitika politikatudományi szakirodalma alapján kérdéses, hogy mennyiben hatékony eszközök a szankciók, főként egy háború gyors megállítását illetően - írja a G7 elemzésében. A témában készült legátfogóbb kutatás, egy 2014-es tanulmány 1400 szankciós epizódot vizsgált 1945 és 2005 között, és arra jutott, hogy a szankcionáló felek az esetek 37,5 százalékában érték el politikai céljukat a gazdasági zsarolással.

Ugyanakkor a kisebb számú eseteket részletesebben vizsgáló kutatók ennél alacsonyabbra teszik a sikeres szankciók arányát, valamint azt hangsúlyozzák, hogy a sikerhez számos fontos feltételnek kell teljesülnie. Daniel Drezner, a Tufts Egyetem professzora és a kérdés veterán kutatója azt írja egy tavalyi kötetben, hogy a szankciók jellemzően akkor működnek, ha a követelések világosak; multilaterális támogatás áll a szankciók mögött; ha nincsenek „sötét lovagok” (más államok vagy nem állami szereplők, például csempészek vagy bankárok), amelyek segítenek megkerülni a szankciókat; és amikor a konfliktus esélyét alacsonynak tartják a felek.

Kapcsolódó

Más szakirodalmi összefoglalók alapján lényeges a siker szempontjából az is, hogy a szankciók nagy károkat okozzanak; az azokat kivető államot a célpont szavahihetőnek tartsa; hogy a szankcionáló és a szankciót elszenvedő ország(ok) politikai és gazdasági elitje mekkora társadalmi ellenállásra számíthat; valamint hogy a szankciók mennyire tág vagy szűk követeléseket érintenek. Ezek alapján eleve kevés esély volt rá, hogy az Oroszország elleni szankciós fenyegetés jelentősen befolyásolja Putyin magatartását.

Kicsi az esély

A szankciók mögött álló követelések tágak, a konfliktus esélye pedig olyan magas, hogy már el is kezdődött. Ha feltételezzük, hogy Vlagyimir Putyin számára akár biztonságpolitikai, akár belpolitikai okokból kulcskérdés az Ukrajna feletti befolyás (és az elmúlt napok eseményeit nehéz máshogy értékelni), akkor nehéz elképzelni, hogy feladja terveit.

Az is egyértelmű, hogy Putyin nem tartja szavahihetőnek az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, ami kezdettől fogva csökkentette az esélyét annak, hogy fenyegetéssel jobb belátásra lehet bírni. Oroszország ráadásul már a Krím félsziget 2014-es megszállása óta különböző (kevésbé súlyos) pénzügyi szankciók és exportkorlátozások alatt állt, ám ezek még az orosz gazdaság gyenge teljesítménye mellett sem vették rá Putyint az ukrán hódítás tervének feladására.

Gyengíti a nyugati alkuerőt, hogy a szankciók mögött álló országok között nincs ott Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere, Kína. Sok elemző és az orosz kormány is arra számít, hogy Kína a „sötét lovag” szerepét fogja betölteni, amely segít majd az orosz gazdaságnak átvészelni a szankciókat, de ez nem egyértelmű. A sötét lovagok közé sorolható az európai pénzvilág, valamint a nyugati jogi és tanácsadói szféra jelentős része is, amely a megfelelő összegekért cserébe fontos szerepet játszott az orosz elit vagyonának tisztára mosásában és a tisztára mosást megkérdőjelezők elhallgattatásában.

Oligarchák sanyargatása

Vélhetően ez is szerepet játszik abban, hogy az orosz elittel szembeni szankciók eddig korlátozottak maradtak, holott a szakirodalom szerint a személyelvű autoriter rendszerekben az elit megcélzása hatásosabb lehet, ha a politikai instabilitás szítása a cél. Másfelől az is visszatérő megállapítás, hogy az ilyen rendszerekben a rezsim általában az elnyomás növelésével reagál a gazdasági helyzet romlására, ami Oroszországban évek óta megfigyelhető – a népnek tehát így is, úgy is árt a szankciózás.

A diktátorok nem vonulnak nyugdíjba. Ha Putyint a hatalom elvesztése fenyegeti, csak növelné az erőszakot és a külső fenyegetést is, mint azt az orosz atomarzenál készenlétbe helyezése mutatta. Emiatt a szankciók veszélyesebbek, ha hatékonyak a belpolitikai nyomás fokozásában – írta Paul Musgrave, a University of Massachusetts Amherst politológusa. Ugyanakkor olyanok is vannak, akik szerint az oligarchák befolyása eleve erősen korlátozott Oroszországban, ezért nehéz rajtuk keresztül nyomást gyakorolni.

Az Ukrajnával kapcsolatos legfontosabb híreket ezen a linken olvashatja.